Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Hám Antal: Malakiás próféta könyve

MALAKIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE.

313

a jó és szerencsés tartalmú jövendölésekben.1 A felhozott ellenvetések sem bizonyítják az ellenkezőt. Ami illeti ugyanis a Kir. IV. 9, 25-re való hivatkozást, egészen célja- tévesztett, mert sz. Jeromos felfogása mellett bizonyít, mi mindjárt szembe ötlik, ha a szöveget olvassuk: »És mondá Jehu (miután megölte Jóramot) Badacer hadnagynak: Fogjad, vesd őt a jezraheli Nábot mezejére; mert emléke- zem, hogy az Úr e terhet (etk liammasszá) tette rá, mond- ván: Nábot véréért és fiai véréért, melyet tegnap láttam, úgymond az Úr, megfizetek neked a mezőn ... Most azért fogjad és vesd őt a mezőre az Úr igéje szerint.« (26. v.). Hogy tehát a massza valóban fenyegetést tartalmazott, világos. — A Krón.

l. 15. 27. eme kifejezését: hasszai׳ kamasszá, hibásan fordítja a Vulgata princeps propketiae-vel, Gesenius is Meister des Gesanges-szel, mert itt is mutatja a szöveg, hogy csak a vitelre felügyelő lehet az értelme, minthogy a megelőzőkben és a következőkben is a frigyszekrény viteléről van szó. Tehát a massza gyökere itt is a násza, kord, visz s nem a beszélni ige. — Zak. 9, 1. a perzsa birodalom megalázásáról beszél, tehát fenyegető a tartalom. — Zak. 12, 1-ben pedig az לע helyzete »Izrael« előtt már utal végzetes tartalmára. Nem is vehető itt az al a magyar-ról, -rőt jelentésben, mert a következő, de meg a 3. versben is, ellen az értelme. Igaz ugyan, hogy a 3. verstől kezdve vigasztaló lesz a jövendölés; azonban a 2. versben Jeruzsálem ostromáról s az ezzel járó szerencsétlenségekről lévén szó, joggal tekinthetjük inkább szerencsétlenséget, mint szerencsét tartalmazó jövendölés- nek. — A Példab. 30. és 31. felső verseiben előforduló masszá szintén nem lehet beszéd, tanítás értelmű; mert az

1 Tehát nagyon téved Quandt, mikor ezt írja: »Es ist bei einer prophetischen Last nicht blos an die Mittheilung göttlicher Strafan- drohnungen zu denken, sondern an Mittheilungen göttlicher Aufträge im Allgemeinen, mögen sie drohend oder verheissend sein. Doch enthalten die prophetischen »Lasten« allerdings im Ganzen mehr Drohnung, als Verheissung, doch nicht niederschmetternde Drohnung sondern solche, die sehsüchtig macht nach der Verheissung.« (i.

m. 8. 1.).