Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Schermann Egyed: A Szentírás sugalmazott voltának fogalma és kiterjedése
264 DR. SCHERMANN EGYED. korlátozása nélkül tnd az emberben természetfeletti ítélete- két és akaratelhatározásokat előidézni, akkor az inspiratio- nak is lehetségesnek kell lennie, mert ez az előbbinek analógiájára történik, csakhogy egészen sajátlagos isteni befolyás. Az inspiratiot felosztjuk cselekvőre és szenvedőre (inspiratio activa et passiva). Cselekvőleg az Istenről mond- juk, hogy az embert inspirálja, azaz hogy sugalmaz neki. A szenvedő értelemben vett inspiratio az Istennek ezen természetfeletti befolyása alatt álló embernek állapota. Végre maguk a gondolatok vagy igazságok, amelyeket Isten sugal- máz és amelyeket a szent író írásba foglal, a cselekvő inspiratio terminusát teszik, vagyis hatását és eredményét. Ez az eredmény tehát maga az egész Szentírás. Midőn tehát azt mondjuk, hogy a Szentírás Istentől sugalmazott, akkor Isten természetfeletti működését terminative vesszük mint a Szentírás ható okát, magát az írást pedig mint Isten sugalmazásának hatását, eredményét.1 Miben különbözik az inspiratio a kinyilatkoztatástól és az isteni assistenciától, fejtegetésünk folyamán fogjuk látni. Mivel az inspiráció természetfeletti tény és mivel célja az emberek természetfeletti üdvössége, azért gratia- nak, még pedig, mivel a szent szerző nem saját meg- szentelésére, hanem az egyház javára kapta, gratia gratis- data-nak nevezzük; és épen ezen sajátságánál és céljánál fogva az inspiratiot a Szentléleknek tulajdonítjuk. Jóllehet azonban más ilynemű kegyelmek az egyházban állandók és maradandók, az inspiratio az apostolok halálával meg- szűnt. Mivel ugyanis ekkor befejeződött a hivatalos és nyilvános kinyilatkoztatás és az egyház azóta csak a zárt és befejezett hitkincsből meríthet, azért az egyház híva- talos és nyilvános használatára szánt szent könyvek meg- írására adott charisma is megszűnt.2 Minthogy a cselekvő értelemben vett inspiratio Isten1 Lásd Franzelin: De divina Traditione et Scriptura. Ed. 3. pag. 336. 5 Pesch : Praelectiones dogmaticae. Ed. I. Tom. I. pag. 376. Sehol. /
