Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Kováts Sándor: A feltámadott test azonossága a mostanival és az egyediség elve

A FELTÁMADOTT TEST AZONOSSÁGA.

251

alak, mely a test halála után is fenmarad, és ennek subsi- stentiájába vétetik föl a föltámasztott test, mert hisz a test- nek külön subsistentiája az életben sem volt, mivel külön- ben a test és lélek összeköttetése csak járulékos egyesülés- volna. Ha pedig így áll a dolog, akkor az ember létében (in esse substantiali hominis) megszakítás nem történt, következéskép a föltámadás utáni egyén szám szerint azonos.

4. ellenvetés: Valamely szobor anyaga lényegesebb a szoborra nézve, mint a test az emberre nézve, mert a mesterséges dolgok az állagok rovatában az anyag révén, a természeti dolgok az állagi alak révén tartoznak. Ámde ha valamely ércszobrot ugyanazon anyagból újra öntünk, nem lesz szám szerint ugyanaz a szobor; tehát még kevésbbé lesz szám szerint ugyanaz az ember, ha ugyanazon anyagi részekből lesz is a föltámadás utáni test. — Felelet: Az érc- szobor kétfélekóp vehető' tekintetbe: vagy mint állag, vagy mint szobor. Ha mint állagot tekintjük, akkor az újra öntött ércszobor ugyanaz az állag marad. Ha ellen- ben mint műalkotást (artificiale) tekintjük, akkor ez csak esetékes alakja, nem állagi alakja ezen anyagi testnek, mely megszűnik, ha az ércszobrot beolvasztjuk, s azért szám szerinti azonossággal vissza nem állítható, az újra öntött szobor nem lesz szám szerint azonos az előbbivel. Ámde a lélek az embernek belső és állagi alakja, azonfölül a test halála után is fenmarad s azért a hasonlat egészen elhibázott.

A 80. kérdés a föltámadás utáni test teljességéről, épségéről szól, öt cikkben, melyek közül különösen érdekel bennünket a negyedik es ötödik, amelyeknek sorrendjét a mi célunkra célszerűbb megfordítani: 5. cikk: a föltámadás utáni testbe nem vétetnek föl mindazon anyagi elemek, amelyek az egész élet folyamata alatt az illető egyén testé- ben szerepeltek; hanem (4. cikk) csak azok és annyi, amelyek és amennyi a test azonosságának valóságához szükséges, »totum id, quod in eo fuit de veritate humanae naturae«.

5. cikk: a föltámadás utáni testbe nem vétetnek föl mindazon anyagi részek, melyek az illető egyén egész élete- folyamán benne szerepeltek volt. Ez a kérdés közelről érdé