Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kováts Sándor: A feltámadott test azonossága a mostanival és az egyediség elve
252 DR. KOVÁTS SÁNDOR. kel bennünket, mert emlékezünk mennyire nyargalt azon dr. Schell, hogy vagy mind fölvétetnek a föltámadás utáni testbe, vagy semmi a földi élet testéből. Tételét sz. Tamás így bizonyítja: tudvalevő dolog, bogy a test anyagi alkat- elemei folyton változnak, folyton újakkal kicseréltetnek. Ha tehát a föltámadás után mind fölvétetnének, a föl- támadás utáni test vagy borzasztó sűrű-tömör, vagy szabály- tálán nagyságú volna. Továbbá testünk bármely része más ember testének alkatelemévé lehet az emberevőknél, ha tehát az összes alkatelemek fölvétetnének, akkor ez a nehéz- sóg megoldhatatlan volna, mert ugyanazon anyagrészeknek mindkét emberben föl kellene támadniok. A fő megoldásban pedig azt mondja: csak annyi vétetik föl az anyagi részekből, amennyi szükséges »quan- turn ad id, quod habet de specie, sed non totum, considerata totalitate materiae«, de nem mind, ami az egész életen át benne szerepelt, mert akkor túlhaladná a föltámadt test az emberi test szokásos nagyságát, azaz meglesz a »totalitás speciei«, de nem »totalitás materiae«. Mások szerint a feltámadt testben meglesz egészen a régi testből az, ami a nemzés után kezdetben megvolt »totum id, quod est ex semine generatum«; ismét mások szerint azonfölül még abból is valami, amit a földi test a táplálkozás és növekedés útján vett föl. 4. kérdés: utrum totum id, quod fuit in corpore de veritate humanae naturae, resurget in ipso ? Ennek meg- értésére először tudni kell, mit ért az alatt: quod est de veritate humanae naturae ? Unumquodque sic se habet ad veritatem, sicut ad esse, ergo aliquod dicitur esse de veri- täte humanae naturae, quia proprie pertinet ad esse huma- nae naturae. És hogy mennyi ilyen az emberi test anyagi alkatelemeiből, arra nézve három különféle nézet van; sz. Tamás a harmadik nézetet pártolja. A harmadik nézet pedig így hangzik: az összes anyagi részek, alkatelemek egyformán tartoznak »ad veritatem humanae naturae«, vagyis nem fogadja el ez a nézet, hogy volna a test alkatelemeinek bizonyos része, hányada, mely
