Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kováts Sándor: A feltámadott test azonossága a mostanival és az egyediség elve
A FELTÁMADOTT TEST AZONOSSÁGA. 241 lélek van, melyek csak szám szerint különböznek, de faj szerint nem, annak oka igenis a testtel való egyesülés; csak azért van szám szerint több lélek ugyanazon fajon belül, mivel az emberi lélek a testtel való egyesülésre van szánva (incompleta quoad naturam). Ha ez nem volna, ha egymástól szám szerint különböző testekkel való egyesü- lésre nem volnának destinálva, akkor a lelkek nemcsak szám szerint, de faj szerint is különböznének, aminthogy tényleg így van az angyaloknál. E tekintetben tehát Stöckl teljesen elfogadja a Thomisták álláspontját, amit azonban Palmieri (id. h.) szintén megtámad, tagadja, hogy nem lehetnének angyalok, kik csak szám szerint és nem egyben faj szerint is különböznének. Egyik legnagyobb tekintélynek örvendő nagyobb szabású scholastikus bölcseleti könyvsorozat a »Philosophia Laacensis« és itt is a Suarez-féle nézet védelmét találjuk a természetbölcseletben,1 amely résznek szerzője Pesch Tilmann az ismert dogmatikus. Az egyedítés elvéről azt mondja: a régi peripatetikusok, Aristotelest követve azt mondják, az egyedítés elve: materia signata quantitate. Amely tan, ha a dolog mélyére hatolunk, nem áll minden jogos gáncs fölött. Azonban, ha bizonyos különbségtevéseket fölállítunk, úgy látszik, kiegyeztethetők az ellentétek. Az anyag nem lehet az egyedítés alaki és közelebbi magyarázó oka (formale et ,proximum principium), mert minden lény egyediségének formális oka önmagában keresendő, (omnis res existens ex se ipsa formaliter est individua). Ellenben igenis mondhatni, hogy az anyag »est principium individuationis, a) manifestativum, b) etiam materiale seu introductivum, remotum, c) denique quasi causativum. Est a) principium manifestativum, mert az anyagnak köszön- hetik a testi lények azokat az ismertető jeleket, amelyek alapján az egyedeket egymástól megkülönböztetni szoktuk, b) principium introductivum, mivel az anyag, valamint a kiterjedtség alapja, úgy az oszthatóság és a szám szerinti 1 Inst. Philos, natur. Tilmann Pesch, vol. I. 281. editio altera 1897. 16 Hittudományi Folyóirat. 1905.
