Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kováts Sándor: A feltámadott test azonossága a mostanival és az egyediség elve
A FELTÁMADOTT TEST AZONOSSÁGA. 239 rendjében tekintjük, nincs reális distinctio, hanem csak ész- beli és pedig ú. n. virtuális distinctio (cum fundamento in re) van, mert ellenkező esetben a specifikus lényeg való léttel birónak volna tekintendő. Ámde a valóságban a speci- fikus lényeg csakis egyedi lényeg alakjában létezik, vagyis a specifikus lényeg objective véve azonos az egyedi lényeggel, amennyiben a valóságban csakis az egyediség alakjában fordul elő, azaz csakis mint egyedi lényeg, mely egyedi determinatiókkal és tulajdonságokkal (melyek főkép az érzékelhető járulékokban nyilvánulnak) bir, fordul elő a valóság rendjében. — Ez a régi vita, vájjon való különbség, vagy csak észbeli különbség van-e a való lényekben a lényeg és a lét közt, más szóval a specifikus és az egyedi lényeg közt ? A Thomisták való különbséget, Suarez csak észbeli különbséget (virtuális distinctio) vesz fel. c) Ha már most az egyedítés elvét keressük, mi az egyedi lényekben az egyeditós oka, magyarázata? akkor, úgymond Stöckl, előbb Icét nézőpontot kell megkülönböz- tetnünk: a gondolkodás és a valóság (subjectiv, objectiv), a megismerés és a ■való lót nézőpontját. Megismerés szempontja- bél az egyediség elve, illetőleg ismertető jelei az egyedi tulajdonságokban keresendők, melyek által az egyedek egy- mástól különböznek, mi emberek az egyedek egyediségét ezen egyedi tulajdonságok, egyedi determinatiók útján ismer- jük fel és különböztetjük meg. d) Ha azonban az objectiv, a metafizikai nézőpontot vesszük, ha a való lét szempontjából nézzük a dolgot, akkor már nem mondhatjuk, hogy az egyeditós elve ezek az egyedi tulajdonságok. Az egyeditós elve ezen szempontból nem kereshető járulékos dolgokban, hanem a dolog lényegében keresendő, mert különben megint oda lyukadnánk ki, hogy valamely dolog specifikus és egyedi lényege közt reál különb- ség van, amit az imént megcáfoltunk. Ezen szempontból az egyedítés elve magában a specifikus lényegben keresendő, oly értelemben, hogy minden dolog specifikus lényege a tárgyi valóságban önmaga által lesz egyedivé, (mert és) a meny- nyiben csakis mint egyedi lény lehet a valóságban létező. Ebből
