Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Hölszky Károly: Monda és sugalmazás
MONDA ÉS SUGALMAZÁS. 21 ami ezenkívül benne van, az mondái dísz, melyet hamis- ■Ságnak minősíteni époly méltatlan volna, mint az Üdvözítő példabeszédeit. Isten könyveinek értelmezése már az egyház- ban is eleget módosult idők folytán; a dogmatikai és moralis tartalom, valamint az inspiráció dogmája mint eddig, úgy ezután is változatlan fog maradni. Nagyon valószinűnek tartom, hogy a mondái előadás későbbi spekuláció révén új elemeket is vett fel. így neve- zetesen, a teremtéstörténet rendszeresítő sorozata és egymás- utánja (1. fej.), a származási táblákban az ivadékok egymásra következése, életkoruk évszámai és ezek pontos összegezése (5, fej.) bizonyára oly elemek, melyek a nép ajkán élő mondái elbeszélésekben sem az elbeszélők, sem a hallgatók elméjét nem fárasztották. Ilyen adatok pontos emlékét a / hagyományok nem szokták megőrizni. A szentkönyvek történeti tartalmáról tehát ugyanazt mondhatjuk, mint más profán művekéről, melyek igazságra tövekvő szerzőktől származnak. A tartalom történeti értéke nem nagyobb, mint a forrásoké, melyből az merítve van. Egyet azonban mégis hangsúlyoznunk kell: hogy hamis források- tói a sugalmazó Szentlélek a szentírókat mindenesetre távol tartotta. Az imént kimondott elv talán veszedelmes? Ha csak igaz, akkor nem lehet Veszedelmes. Talán tág tért nyit az értelmezéstani garázdálkodásnak, mely már eddig is mythosszá tette azt, ami a rationalismusnak nem tetszett? Ezentúl már mondává avathatja és ezen az alapon tagadja majd el a biblia történeti értékét. Nem tagadom, hogy a fenti elvvel visszaélni ne lehetne, főkóp ha mondán — elég hibásan — csupa költött mesét értenénk. De míg egyrészt ily félreértés jogosultságát kereken tagadom, addig másrészt ki kell emelnem, hogy sem az újszövetség írói, sem az ószövetség könyvei — Sámuel könyveitől kezdve — mondái forrásokat nem használtak, miről bárkit meggyőzhet ezen könyvek kritikája. A bírák kora azonban a Bírák könyvé- nek íratása idején már valószínűleg részben mondái kor volt. Sámson és Jefte történeti személyek, de már mondái »
