Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kováts Sándor: A feltámadott test azonossága a mostanival és az egyediség elve
232 DE. KOVÁTS SÁNDOR. hogy folytonosan az Énünket mondja az egyedítés elvének, az öntudat alanya pedig az eszes lélek: akkor azt kell vél- nünk, hogy inkább a harmadik csoport nézete felé hajlik. Dr. Schell, mint láttuk, ismételten igen élesen kikel a régi és az új scholastikusok, illetve az orthodox Thomisták ellen, azért, hogy állítólag pusztán bölcseleti iskolájuk hagyományos nézete miatt mereven ragaszkodnak egy olyan dogmatikai postulatumhoz, amelyet nem követel a dogma helyes értelmezése, amely azonfelül megoldhatatlan, legyőz- hetetlen nehézségekbe bonyolítja a hitvédőt, compromittálja a hittant, ellentétbe jut a fiziológiai tényekkel és a józan metafizikával, Istentől szükségtelenül csodát, hallatlan csodát követel; s mindezt merő kényelemszeretetből, merő csökö- nyösségből, stb. Az ily gyűlöletes támadások, kíméletlen invectívák. sértegető gyanúsítások, elfogultságot és fanatikus gyűlöletet lehelő nyilatkozatok, lenéző, lesajnáló kicsinylések, még az ellenfél jóhiszeműségét is kétségbe vonó, szeretetlen kritika nem alkalmas arra, hogy bármely tudomány, legkevésbbé a hittudomány fejlődését előbbre vigye. Az igaz, hogy a tudományok továbbfejlődésének alapkövetelménye a szabad véleménynyilvánítás, a vitatkozás szabadsága, de egyben a kölcsönös becsülés, higgadt hang, pusztán tudományos érvek s ha közös a két ellenfélben az igazság őszinte keresése és a feltétlen készség a bebizonyult igazság feltétlen elisme- résére. Az is igaz, hogy az egyes iskolák hagyományos néze- teihez való csökönyös, nyakas ragaszkodás elitélendő, ha vak, ha nem objectiv érveken és komoly kutatáson, jóhiszemű meggyőződésen alapuló, hanem merő vak és fanatikus »jurare in verba Magistri«. Azonban mindezt felületesen, vizsgálat, bizonyítás nélkül, oly könnyen feltételezni nem szabad. Ép oly elitélendő és a tudomány haladására káros dolog a másik fél oktalan lesajnálása, lekicsinylése. Igazi tárgyilagos tudós- hoz nem illő dolog azt feltételezni, hogy mások nem tudnak, vagy nem akarnak saját fejükkel gondolkozni, nem olvastak, nem tanultak, nem gondolkodnak semmit. Az ilyen szemé- lyeskedések, heveskedések, elfogultságok csak elmérgesítik
