Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kováts Sándor: A feltámadott test azonossága a mostanival és az egyediség elve
A FELTÁMADOTT TEST AZONOSSÁGA. 229 test életet nyer, nem lényeges, hanem mellékes dolog. Ez azonban nem egyéb, mint theologiai materialismus«. Esfcius mint hittudós nem szorult az ón védelmemre, azért csak annyit jegyzek meg ahhoz, hogy Schell itt hallgatással mellőzi, mit mondott sz. Tamás az Origenes-Durandus-féle nézetre. De térjünk át az egyedítés elvének bölcseleti kérdésére, mert, mint épen Schell fejtegetéseiből látjuk, épen az a vita kulcsa, a kérdés sarkköve. * Tudvalevő dolog, hogy a történet folyamán az egye- dítós elvét illető bölcseleti nézetek négy csoportba soroz- hatók: 1. A Nominalisták szerint az egyedités elve maga az egyes dolgok reál entitása■ Minden lény egyedi lény azért, mert mindenik külön saját állagi entitást kap, külön saját anyagot és alakot, saját külön létet kap. 2. A Scotisták szerint a lények egyedítésónek oka külön entitás, melyet •»liaecceitas«-nak neveznek. Az anyag és az állagi alak csak külön speciesbe helyezi a lényt, a »haecceitas« az egyedek magyarázata a speciesen belül. Ez a Scotisták ismeretes metafizikai fokozatai (gradus metaphisici) közt az utolsó. 3. Zabarella és más középkori bölcselők szerint az állagi alakban kell az egyedítés okát keresni, mert ennek köszön- heti minden lény, hogy tényleg létezik (ens actu), az állagi alak az anyagnak (első) actusa. Minden lény csak azért egyedi lény, mivel tényleg létezik (reális existentia), tehát az egyedítés elve az állagi alakban keresendő. 4. Megfordítva a Thomisták 1 szerint az anyagi, testi lényekben az egyedítés elve az anyagban, és pedig a kiterjedt- seggel biró anyagban (materia signata quantitate) keresendő, 1 Aqu. sz. Tamás, Opuso. 39. de principio individuationis. Summa c. Gentes II. cap. 93. Summa Theol. I. quaest. 50. art. 4. In II. Sent, dist. 3. quaest. 1. art. 4. sol. 3. ad 3. és ibid. IV. dist. 12. qnaest. 1. art. 1. sol. 3. ad. 3. de Ente et Essentia, cap. 2. Opusc. 70. sup. Boetb. de Trint. lect. 2. quaest. 2. art. 2. Opusc. 32, de natura materiae cap. 3. — Ugyanezt tanította sz. Tamás mestere, N. Albert, de praedicabi- libus. tract. 4. cap. 7. — és közös előképük, Aristoteles. Metaphis, libro XI. cap. 8. §. 12. és de Coelo, libro I, cap. 9. §. 2.
