Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Hölszky Károly: Monda és sugalmazás
MONDA ÉS SUGALMAZÁS. 19• seiknek történeti hátteret és távlatot adjanak, erre a sugal- mazás, már nem vezette őket, erre szükség nem volt, sőt itt már erőszakot kellett volna alkalmaznia a szentírók subjectiv felfogása- és gondolkodásával szemben. Innét van, hogy az egyiptomi és asszir-babiloni királyok csak úgy oda- pottyannak a szent történetbe, szinte úgy látszik, hogy ezek a hatalmasok csak mellékes szerepet játszanak Izrael mellett a világtörténetben, pedig a viszony épen fordított volt, ha nem is az üdvösségtörténet, de mindenesetre a világtörténet szempontjából. És ha sugalmazás a szentírókat nem ragadta ki koruk felfogásából, hanem megengedte, hogy olyan történeti forrásokkal éljenek, amilyenekkel ren- delkeztek és azokat őszinte igazságszeretettel használják fel, azonfelül megőrizte őket a kétségtelen történeti hamis- Ságoktól, de megengedte, hogy leírásaikban koruk népies, sőt nemzeti felfogása érvényesüljön, — ha mindjárt a szi- gorú kritikai szabatosság rovására is, mely e könyvek meg- írásának célja épenséggel nem volt, — akkor itt nyilván a sugalmazó Szentlélek paedagogiai alkalmazkodásával állunk szemben. És ez bizonyára nem újság a theologus előtt. Tudjuk, hogy az Ur Jézus is megengedte magának a paedagogiai alkalmazkodást. Ezt az alkalmazkodást jó nevelő el nem ítélheti, valamint el nem Ítélheti a jó erkölcsi irányú gyér- mekmeséket sem. Ha pedig az Üdvözítő sem vetette meg ezt a nevelői alkalmazkodást, miért ne lehetne annak helye az ószövetségi kinyilatkoztatásban, mely sz. Pál szerint is ,paedagogus volt ? miért emelte volna ki az őstörténetet abból a mondái légkörből, melybe azt a nép képzelete burkolta, s melybe e nép annyira beleélte magát, hogy a máskép adott és az őstörténet obiektiv valóságát visszatükrőztető előadás gondolkodásának, világfelfogásának épen olyan ide- genszerű lett volna, akárcsak a kopernikusi rendszer? Nem szükséges tehát a bibliai őstörténetet minden ízében objektiv történeti valóságnak tartanunk. Nem is volna igazságos, ha szentiratainkkal szemben olyan igényeket támasztanának, mint a történeti művekkel 2*
