Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 145 eretnek tévtanait énekekben adta elő a népnek. Ephraem ugyanígy tett az igaz tanok terjesztésére, szüzekből ének- karokat szervezett és előadatta velők ama metrikus beszéde- két, melyeket a hamis gnosis ellen írt. Ebből látszik, hogy nem tárgyal mélyen, hanem csak ráutal az egyház tanai szépségére. Bizonyítása nagyrészt »Demonstratio ad homi- nem«. 1. A teremtésről szóló tan. Ephraemnek a teremtésről szóló tana főként a Grenesish.es írt commentáraiban foglal- tátik. A világ Isten műve, az Atya teremté a Fiú által; a teremtés dicsőségét nem emelte, szabad szeretetének ténye volt. Istennek ép oly könnyű lett volna a világot egy nap alatt teremteni; de a hatnapi munkát jobbnak tartá, hogy feltüntesse nekünk a teremtés rendjét és célszerűségét. 1. §. Az ember teremtése. A teremtés koronája az ember. A hatodik nap teremté őt Isten, midőn testet alkotott a földből s abba lelket lehelt. A test és lélek tehát lényeges alkotórészei az embernek; a lélek a test éltető eleme, mely- tői az élet minden nyilatkozata függ. Ezen összetétel által lesz az ember a teremtés középpontjává. A test tehát nem rossz és nem származik a rossztól, miként az eretnekek állítják, mert Isten azt különös módon alkotta. A lélekről különösen három tulajdonságot említ föl: az eszességet, a halhatatlanságot, a láthatatlanságot. Ebből egyúttal kitet- szik sz. Ephraem dichotomikus nézete. Egyes helyeken a test és lélek mellett egy harmadik alkotórészt, a szellemet is felemlíti. Eme felsorolást azonban csak akkor használja, midőn analógiát akar felhozni az ember és a Szenthárom- ság, valamint kegyelmi működése között. Vitázó irataiban, midőn a teremtésről, feltámadásról és a christologiáról tár- gyal, csak két alkotórészről beszól, a test és lélekről. A szentírás eme szavait magyarázván: »Isten saját képére és hasonlatosságára teremte az embert«, e két kifeje- zést synonymnak veszi, másrészt ezen hasonlóságot nem tekinti természetfölöttinek, hanem bizonyos természeti elő- nyökbe helyezi. Ezen természeti jelesség háromféle: 1. az akarat szabadsága egybekötve a teremtett dolgok feletti 10 Hittudományi Folyóirat. 1905.
