Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Irodalmi értesítő

Ephraemnek görög nyelven fennmaradt s a nyugaton igen elterjedt iratait Ambrus kamalduli rendfőnök gyűj- tötte össze először (1431). Vossius G-. XIII. Gergely és V. Sixtus pápák rendeletére átkutatta a római és olaszországi levéltárakat, Konstantinápolyból és Cyprusból is szerzett kéziratokat; azokat kritikailag átvizsgálta és szép latin fordítással ellátva kiadta (1589—1598). A tudományos világnak azonban Thwaites angol tudós görög szövegű kiadást rendezett (Oxford 1709).

De Ephraemnek szír nyelven fenmaradt munkái isme- retlenek maradtak. Ezek megszerzésében főérdemök van az Assemani családból származott tudós maronitáknak. XI. Kelemen pápa egy libanoni szerzetestől azon értesítést nyerte, hogy egy egyiptomi kolostor a nitriai pusztában gazdag könyvtárral rendelkezik szír, kopt és arab kéziratok- ból. Assemani Illés megbízatást nyert a pápától, hogy e könyvtárt átkutassa. Ennek folytán 1707-ben Kairóba uta- zott, hol a kopt pátriárka barátságosan fogadta és két kalauz utitársat adott melléje. Ezek társaságában megindult a veszélyes útra, a pusztába, és eljutott a Miasszonyunkról nevezett szír kolostorba. Eme zárdában tetemes pénzösszegért nagy mennyiségű kéziratot szerzett szír nyelven. Yisszautaztá- ban, a Níluson lefelé, a csónak Kairó előtt felborult. Maga is életveszélyben forgott, a kéziratokat nagy fáradsággal, iszappal borítva emelte ki a vízből. Eme baleset nyomait viselik még most is a vatikáni könyvtárban őrzött codexek, ezek közül némelyek egészen el vannak romolva. 1715-ben Assemani Simon József hasonló célból egy második útra kelt és ismét jó eredménynyel, úgy hogy »Bibliotheca őrien- talis« című munkája első kötetében sz. Ephraemről és iro- dalmi tevékenységéről beható értesítést adhatott. Az 1732 — 1743. években a vatikáni nyomdában megjelentek sz. Ephra- emnek akkor ismert munkái három görög-latin és három szír-latin kötetben.

Midőn újabb időben a kelettel gyakoribb lett az érint- kezés az európai könyvtárak, különösen a britt muzeum számára számos kéziratot szereztek, melyek között sz.

IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 143