Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Irodalmi értesítő

142

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

bet szakítottak azonban róla, annál nagyobb volt a fürtök száma. Ezen álmot Epbraem úgy magyarázta, hogy a fürtök jelentik a homiliákat, a levelek a himnuszokat.

Irodalmi tevékenysége igen termékeny volt. Műveit szentírás-magyarázó, hittani, szertartási és aszketikaiakra oszthatjuk. Főhelyet érdemelnek szentírás-magyarázó munkái. Exegetikai módszere középhelyet foglal el az antiochiai szószerinti és az alexandriai allegorizáló módszer között. A Pesohitó fordítás szövegét vette alapul, de az ezen fordítás- ból hiányzó deuterokanonikus részeket is figyelemmel kisérte. A magyarázatot többnyire scholionok alakjában adja, a héber szöveget is figyelembe veszi. Jónás próféta magya- rázatánál a LXX-es fordítást követi, míg ezen prófétáról szóló beszédében a Peschitot veszi alapul. Xyssai sz. Gergely tanúsága szerint az egész szentírást magyarázta. Az új- szövetséghez írt fejtegetései a szír szövegben mind elvesz- tek, Ján. 11, 43. kivételével. Örmény fordításban megmaradt a sz. Pál leveleihez írt magyarázata (a Philemonhoz írt levél hiányzik). — Dogmatikai irataihoz számítandók: az eretnekségek ellen (arianusok, gnostikusok) írt 56 himnusz, az ily szellemben írt 87 himnusz a hitről (adversus scru- tatores). Ezekhez tartoznak a »carmina« Nisibenákból egy bizonyos szám, továbbá a »de margarita« című himnuszok, végre a szabad akaratról szóló beszédei és tizenöt ének a paradicsomról. A himnuszok nagyobb száma liturgikai jel- leggel bir, nagyobb rószök máig is a szertartásnál használ- tátik. Asketikai jellegűek: a 76 paraenezis vagy intelmek a bűnbánatra, végrendelete, beszédei a tisztaságról, a böjt- ről és különféle beszédei. Ezek mind szír nyelven marad- tak fenn. A görög és részben az örmény fordításokat illetőleg megjegyzendő, hogy nem egészen pontosak és igen szabadon vannak kidolgozva. A szír művek több- nyíre kötött beszédben írvák. Ezekben a metrum a szótagok egyenlő számán alapszik; a versszakok (strophae) úgy alakulnak, hogy vagy az egyes sorok ugyanannyi szótagból állanak, vagy a különböző szótagokból álló sorok meghatá- rozott közökben egymásnak megfelelőleg váltakoznak.