Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Hölszky Károly: Monda és sugalmazás

10 HÖLSZKY KÁROLY.

kijátszva a féltett fa gyümölcséből szakítani és enni, akkor az isteni büntetés meghiúsult volna, mert az ember leg- alább a testi halandóság átkát lerázta volna magáról: ne forte mittat manum suam et sumat etiam de ligno vitae et comedat, et vivat in aeternum (Gen. 3, 22.). Az Úr átokkal sújtja a földet, tövis- és bojtorjánköntösbe öltözteti, az élet fáját azonban őriztetnie kell, mintha sem elpusztítani, sem természetfeletti erejétől megfosztani nem tudná. Ez a vonás erősen mythikus. Csak a mythosokban észleljük, hogy az istenek bizonyos általuk létrehozott dolgokon többé magok sem képesek változtatni.

A asszony teremtésének leírása (Gen. 2, 21. 22.) is olyan természetű, hogy azt mindenki habozás nélkül mondá- nak minősítené, ha nem a szentírásban olvasná. Mindenki — mondom — még a theologus is, ki a természetfeletti rendet és a csodát távolról sem sorozza a mesék országába.

A bűnbeesés története (Gen. 3.) sem olyan, hogy a sugal- mazástól eltekintve benne szép mondánál ׳ többet kelljen találnunk. Igazi kígyó szerepel ott, a mező állata, melybe a bukott angyalt bele kell magyarázni, mert ez egy betűvel sincs említve, sőt még sejtetve sem. A büntetés is a kígyót illeti, mely a monda felfogása szerint eredetileg nem volt csúszómászó, valamint csak bűnhödése óta eszi a föld porát (Gen. 3, 14.). Ez utóbbi már ugyancsak népies felfogás. Maga a híres protoevangelium (Gen. 3, 15.) is csak mint sugalmazott szöveg minősíthető messiási jövendölésnek, csak ezáltal nyert magasabb értelmet (sensus a Spiritu sancto intentus, v. ö. Ján. 11, 50. 51., hol Kaifás maga máskép értette szavait, mint sz. János, ki azokat prófétai igéknek tartja), egyébként pedig csakis mondái magyarázata annak a természetes utálatnak és iszonyatnak, melyet az ember a kígyó láttára érez.

Bizonyára senki sem vitatja ezidőszerint, hogy az első ember vagy akár tized- sőt huszadízig való ivadéka azt a héber vagy csak sémi nevet is viselte volna, melyen őket a mi bibliánk ismeri. Ámde ezen még nem szabad meg- ütközni. Az apostolfejedelemnek sem adott az Úr görög