Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kováts Sándor: Próbafordítás Izaiásból
104 VEGYESEK. alvilágba taszíttattál alá, a mélység fenekére.1 16. Akik látnak, rád nézvén, gondolják magukban: Hát ez ama férfiú, ki megremegtető a földet, ki megdöntött országokat, 17. a világot pusztává tette, városait lerombolta és foglyainak nem nyitotta meg a tömlöcöt.1 2 18. A nemzetek királyai mind tisztességgel nyugosznak, kiki az ő sírboltjában. 3 19. téged ellenben messze eldobtak sírodtól, mint valami megvetett gályát; megölt és kardélre hányt [emberek] takar- nak be, kik alászállnak a sírgödör kövei közé, mint össze- tapodott hulla,4 20. Nem lesz részed velük (tisztes) teme- tésben, mert országodat tönkretetted, nemzetet meggyilkol- tad. Nem lesz emlékezetben a gonoszok ivadéka mind- örökké.5 6 21. Készítsétek el fiait a megölésre, apáik bűnei miatt, hogy ne támadjanak föl és ne bírják örökségül a földet, és ne töltsék be a föld színét városokkal.0 22. Fölkelek ellenük, úgymond a seregek Ura, és kiirtom Babilon nevét7 1 ott is a legmélyebbre taszíttattik, a kárhozottak közt is a legkárhozottabb lesz. 2 A zsidóban : és foglyait nem boosájtja haza. 3 Mind családi sírboltban, királyi kriptában nyugosznak, te ellenben még e végtisztességtől is megfosztatol. ‘ Az elesettek széttaposott, félig rothadt hullái csata után közös sírba dobatnak. A közös sírt rádobott kövekkel szokták bori- tani. Téged a csatatéren megöltek holttestei takarnak, melyek leg- alább közös sírba kerülnek, de te azután is temetetlen maradsz, mint valami megutált, megvetett dög. Tényleg így járt Balthazár, az utolsó király, lásd Dán. 5. 30-hoz a jegyzetet. 5 Átmenet a következő részletre (21—23 vers). Nemcsak a kényurat magát, de ivadékát is megsemmisíti Isten ítélete, nehogy utódai vérszomját és hóditási szenvedélyét utánozzák és folytassák v. ö. Zsolt. 108, 13—17. 6 Hogy ne alapítsanak mérföldekre terjedő városokat, mint Ninive és Babilon. — De a zsidót így is lehet fordítani: és [újra] betelik a föld színe városokkal t. i. miután a leigázott városok kihe- verik a hódító hadjárat pusztításait, újra fölépülnek az elpusztított városok. 7 Babilon nevét, mint világvárosét. A vers értelme : teljesen elpusztítom.