Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Kováts Sándor: Próbafordítás Izaiásból

VEGYESEK.

103

11. Letaszíttatott kevélységed az alvilágba, leesett a te holt- tested,1 alád pondrók téríttetnek, takaród pedig férgek.2

12. Hogy leestél az égből, esthajnali csillag, ki hajnal- ban keltél, földhöz vágattál, ki nemzeteket tapodtál, 3

13. ki azt mondtad magadban: Fölhágok az égbe, az Isten csillagain fölül emelem föl trónomat,* a szövetség hegyén fogok székelni,5 észak legszélén,6 14. a felhők magassága fölé hágok, hasonló leszek a Magasságbelihöz. 15. Ámde az

szellemei most az alvilágban trónolnak, mint egykori dicsőségük árny- képei. Mikor a legkevélyebb és legirigyeltebb király is a mélységbe taszíttatik, a holtak szellemei is megmozdulnak, megszűnik a halotti csend, eléje mennek és gúnyosan, kárörvendve üdvözlik.

1 A zsidóban : hárfáid zengése. Babilon utolsó királya, Balthazár éjjeli tobzódás közben vesztette el országát és ele tét, tehát tényleg hangszerek zengése közt szállt alá az alvilágba.

2 A férgek és pondrók a pusztulás, az enyészet jelei.

8 Babilon kezdete, mint egyik legrégibb ország kezdete, a messze ősidőkből, a távol ködéből csillámlott elő, mint a hajnali csillag. Tekintetbe véve azonfölül, hogy mily nagy tiszteletben részesítették a babilonok a csillagokat, a hasonlat nagyon közelfekvő. Babilon királya fényes csillaghoz hasonló azért is, mert valamint az ö hitük szerint az emberek és népek sorsa a csillagok állása és járásától függ : úgy a nemzetek és országok sorsa Babilon hatalmas királyától függött. Átvitt értelemben e vers és a kk. vonatkoznak az istentelenekre általá- ban, kiknek egyike Bábel királya ; továbbá a bukott angyalok fejedelmére {Luciferre), a gonoszok ősképére v. ö. Jelen. 8, 10. 9, 1. így értelmezik e helyet sz. Ágost, sz. Jeromos, ily értelemben idézik a hittudósok.

* A kevély babiloni király, valamint Lucifer, mint az Isten, fennt az égben, a csillagok fölött akart trónolni. Ez a kevélység, a nagyravágyás netovábbja.

6 A zsidóban : a gyülekezet, a találkozás hegyén, azaz a Moria hegyén, ahol a zsidók temploma állt és benne a szentek szenté- ben a frigyszekrény felett az Úr trónolt (sekhináh).

6 A pogány hitregékben szereplő hegyre céloz, hol az istenek székelnek és tanácskoznak, mint a hinduknál a Meru hegye és a perzsáknál az Albord stb. Ezzel is találóan jelzi a kevély király esztelenséggel határos, vakmerő, határtalan gőgjét. — Ez az egész hely (12—20 vers) egyben a bukott angyalok fejedelmére is vonatkozik, ki az ég magasságából a pokol mélységére teszíttatott alá,, és pedig határtalan kevélysége és nagyravágyása miatt, azért, mivel Istenhez hasonló akart lenni. Azóta is, bukása után is a világ uraságára tőre- kedik titáni erőfeszítéssel.