Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Kováts Sándor: Próbafordítás Izaiásból

102 VEGYESEK. helyükre,1 és bírni fogja azokat Izráel háza az Úr földjén szolgák és szolgálók gyanánt és lesznek elfogóik elfogói és uralkodnak zsarnokaikon.2 3. És leszen az napon, mikor nyugalmat ad neked az Úr fáradalmaidtól és szorongattatásodtól és a kemény szolgaságtól, amelyet viseltél, 4. akkor előveszed e szózatot Bábel királyáról és mondani fogod: Mint szűnt meg a sarcoló, szünetel az elnyomás, 5. az Úr özszetörte a gonoszok botját és az uralkodók vesszejét, 6. mely népeket vert dühében, szünet nélkül való veréssel, nemzeteket tapodott haragjában,üldözve kegyetlenül.3 Nyug- szik és csendes [most] az egész föld, örül és vigad.4 8. Még a ciprusfenyők is örvendenek és a Libanon cédrusai [mond- ván]: Mióta te [leterítve] fekszel, nem jön föl, aki levágna.5 9. Az alvilág megháborodott jöttödön, eléd menvén, fölkeltette az óriásokat.6 A föld hatalmasai, a nemzetek királyai mind fölkeltek székeikről,7 10. mind megszólalnak s azt mondják neked: Te is megsebesültél, mint mi, hozzánk lettél hasonlóvá! 1 A népek, a hódítók maguk fogják őket hazájukba vissza- segíteni, ami beteljesedett Cirus és utódai alatt. a Ez beteljesedett a fogság után, midőn a félzsidók száma annyira fölszaporodott (II. Ezdr. 1. 1—6); de még teljesebb értelem- ben valóra vált, mikor a pogányok tömegesen fölvették a keresztény vallást és így Ábráhám lelki fiainak közösségébe fölvétettek (Galat. 3, 7.) és az egyház, vagyis az új Jeruzsálem (Izai. 49, 22. kk.) hívei- nek sorába léptek. 3 A zsidót némelyek így fordítják: aki népeket vert stb. az most üldöztetik szakadatlanul. * A zsidóban : nyugszik és pihen az egész föld s örömkiáltásban tör ki. 6 Az erdők csendjét és békéjét az asszir-babilonok nagy ópítke- zési kedve zavarta, a legszebb és legértékesebb fákat elhurcolták. Az is szokásban volt, hogy a hódító, győztes hadsereg merő pusztítás- vágyból vagy diadala jeléül az erdőket kivágta. (Izai. 37, 24. Hab. 2, 10.) Most minden csendes, pihen az erdő is. 6 A vizözön előtti óriások, kik most az alvilágban vannak, (Job. 26, 5.) szintén csodálkoznak. Mások szerint: fölkeltette a holtak szellemárnyait. י Babilon királya, kinek bukása után békesség és csend van a világon, most megzavarja az alvilág békéjét. A föld hatalmasainak

Next

/
Thumbnails
Contents