Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Kováts Sándor: Próbafordítás Izaiásból

100

VEGYESEK.

föld,1 a seregek Urának bosszúsága miatt, izzó haragjának napján. 14. És lesz, hogy mint a fölriadt szarvas, és mint a juhok, mikor nincs aki egybegyűjtse, kiki az ő népéhez tér vissza és kiki az ő hazájába menekül.2 15. Mind, akit csak találnak, megölik és mind, aki útjukba vetődik, kardra hányják. 16. Kisdedeiket szemük láttára földhöz vágják, házaikat kifosztogatják, feleségeiket meggyalázzák.

17. íme, én fölkeltem ellenük a módeket,3 kik az ezüstöt nem keresik és az aranyat nem kivánják, 18. hanem lenyilazzák az ifiakat, a szoptató anyáknak4 sem irgal- maznak és a gyermekeket sem szánja meg szemük. 19. Akkor Babilon, országok dicsősége, a kháldok híres büszkesége5 olyan lesz, mint Szodoma és Ghomora, mikor az Úr feldúlta. 20. Nem laknak ott soha többé, és nem épül föl nemzedékről nemzedékre, nem üt ott sátort arabs,

1 Mennydörgés és földindulás.

־ A vers értelme : Babilon zsoldos hadserege (csupa idegen) és a fogságban tartott idegenek az általános zűrzavarban szétrebbennek, kiki hazájába menekül, aki pedig ott marad, az halálfia.

8 Itt már megnevezi az ellenséget. A médek Mezopotámia sík- ságától északra hegyes vidéken laktak. Évszázadokon át Asszíriának voltak alávetve. Míg Ázsia többi népei mind rég elpuhultak, addig a médek vitézségük és harci kedvükről voltak híresek. Végre is elszakadtak Asszíriától, utóbb pedig hosszas háborúval megtörték hatalmát és elfoglalták Ninivét. Azután pedig nagy népszövetséget létesítettek, mely végrehajtotta az itt két századdal előhb (714. Kr. e.) kimondott istenítéletet. — A 20—22. versben ecsetelt teljes pusztulás nem egyszerre állt be, hanem lassankint, betetőzését érte el Nagy Sándor hódító hadjárata után. Hogy azonban szószerint beteljesült a legapróbb részletekig, arról meggyőződhetünk az Ázsia-utazók és az asszir-babilon ásatások vezetőinek leírásából.

4 A zsidóban : az anyaméh gyümölcsének sem irgalmaznak.

5 A zsidóban : Babilon, országok dísze, kháldok büszkesége s ékes- sége. A főváros nagysága és fénye arányban állt a birodalom hatalma és gazdagságával- mely úr volt úgyszólván egész Elő- és Közép-Ázsiá- ban. Óriási kiterjedése, fényűző és monumentális épületei világhírűek voltak. Hosszú századokon át számos uralkodó, de fökép a híres Szemi- rámisz királynő törekedett nevét nagyszabású építkezésekkel meg- örökíteni Babilonban.