Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Zubriczky Aladár: Az Oltáriszentség engesztelése

AZ OLTÁRISZENTSÉG ENGESZTELÉ8E. 59]

lényege teljesen független azok mennyiségétől és kiterjedó- sótői, az állag is független ezektől. A concret dolognak van mennyisége és kiterjedése, de lényege és állaga mennyiség és kiterjedés nélkül is ugyanaz marad. Pl. a kenyér kitér- jedése és nagysága szerint kisebb vagy nagyobb kenyér; de a nagyobb kenyér nem inkább kenyér, bocsánat e kifeje- zésért, nem kenyerebb, mint a kisebb, hasonlókópen a nagyobb ember nem inkább ember, nem emberebb, mint a kisebb.

Mivel tehát az állag kívüle áll a kiterjedés fogalmá- nak, Jézus testének és vérének az Oltáriszentségben való állagi állapotára sem alkalmazható ezen fogalom. Jézus teste és vére a szentségi állapotban nines kiterjedve. Ez pedig egészen mást jelent, mintha azt mondanék, hogy Jézus teste és vére itt kisebb kiterjedésű, mint a valóságban. Ez csak fokbeli különbséget jelentene, mi pedig lényegbe vágó különbséget értünk. De ez megint olyan dolog, mint maga az állag, vagyis érthető, de nem érzékelhető. Ne próbálja senki tehát elképzelni Jézus szentségi állapotát, mert a kép- zelő tehetség érzéki tehetség lévén, hatásköre csak az érzó- kék terén érvényesül, ennek következtében Jézus szentségi állapotával szemben époly tehetetlen, mint maguk az órzé- kék. Magyarázni azonban lehet ezt az állapotot, ha párhu- zamba állítjuk a lelkek jelenlétének módjával. Sokan ezért ezt az állagi jelenlétet egyenesen lelki jelenlétnek nevezik. Amint a lélek azt a teret, melyhez kötve van, nem tölti úgy be, hogy az egész teret egész lényével, annak részeit saját részeivel töltené ki, hanem a hozzátartozó térnek min- den egyes pontján egészen jelen van: így van jelen Jézus is az Oltáriszentségben.

Azonban a hittudósok óvatosságból, hogy az anyag és szellem fogalmai teljesen össze ne keveredjenek, találtak egy elmés kifejezést, melylyel tovább jellemzik Jézus testé- nek jelenlétét. Testének a szellemekkel szemben a szentségi állapotban is megvan ú. n. belső mennyisége, vagyis az alap hozzá, hogy kiterjedésre képes (divisibilitas) legyen; hasonló- képen szólnak az ő belső organizmusáról, jelezve, hogy rá