Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Zubriczky Aladár: Az Oltáriszentség engesztelése

546

DR. ZUBRICZKY ALADÁR.

belőle törve a penitenciának bizonyos értelemben vett méreg- foga. Ezek csak megkérlelések s mint ilyenek az impetratio rendjébe tartoznak; azok ellenben tényleges elégtételek és pedig olyanok, melyeknek szentségi jellegök van.

Ez fontosabb különböztetós mint talán első tekintetre vólnők. Mert először megóv az engesztelő ájtatosságok túl- becsülésótől és alázatra tanít bennünket, akik a nyilvános penitencia helyett megkérlelésekkel vagyunk kénytelenek beérni. Továbbá óvatosságra int az engesztelő ájtatosságok hatásainak megítélésében. A hittudomány ugyanis szorosan körvonalozza az érdem, az ima és az elégtétel tárgyalásé- nál e három rendbeli jó cselekedetek sajátos hatásait és fel- tűnő külömbségeket állapít meg. Az engesztelő ájtatosságok ereje az imádság erejében gyökerezik; mindenesetre fölsó- ges és a legnagyobb tiszteletre méltó erő. Hiszen az engesz- telő ájtatosságok nem képeznek egyebet, mint az imádság- nak egy sajátos negyedik faját, a dicsérő, kérő és hálaadó imádság mellett az engesztelőt. Ha az engesztelés nyilvános, rája is vonatkozik Krisztus Ígérete, melyet a közös imára vonatkozólag tett.

3. Mint említettem, az engesztelő ájtatosságokban az engeszteléssel, mint ikertestvér párosul a vigasztalás. A vigasz- talás fogalmilag lényegesen különbözik az engeszteléstől. Míg az engesztelésnól az egyik oldalon a harag, illetve ennek lecsil- lapodása, a másikon a bűn, illetve a tőle való tisztulás sze- repelnek: addig a vigasztalásnál a bűn nem játszik lényeges szerepet s az egyik oldalon a harag helyett a szomorúság, a másikon a bűnösség tudata helyett a részvét foglal helyet. Hogy ez milyen lényegbe vágó különbséget alkot, mutatja az, hogy a harag, mely az engesztelésnól szerepel, az érzéki törekvő képességnek irascibilis, ellenben a szomorúság, mely a vigasztalásnál áll előtérben, ugyanezen törekvő képesség concupiscibilis részéhez tartozik.

Az engesztelésnól alap föltétel, hogy az erkölcsi, a jogi renden sérelem történt s az a sérelem valamikópen viszony- ban van az engesztelővel. A vigasztalásnak alapjául szol- gálhat a fizikai rossz is, melynek az erkölcsi renddel nin-