Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Stuckner János: A hittartalom fejlődése

a hitt ártalom fejlődése.

417

és olvassák; az eszmét a hitletéteményből ki kell fejteni. S így a kérdés az, vájjon a betű úgy viszi-e át az eszmét az írótól az olvasóra, hogy az a maga teljes mivoltában és szabatosságában megnyilatkozik, avagy úgy, hogy megjelenik az értelemben és nő, míg idővel a teljes fejlettség fokát eléri?

Mindenesetre az isteni ihlet ugyanazt eszközöl- hette a kinyilatkoztatás első befogadóiban, az aposto- lókban, mit az isteni fiat szó eszközölhetett a természetben, t. i. a fejlett állapotban való létrejövést. Ámde az első befogadók után jöttek a következők, kik az ihlettségben már nem részesültek; és ezekben a kinyilatkoztatott igaz- ságok már nem teljes határozottságukban, hanem eleinte, habár in spiritu et veritate, inkább általánosabb körvonalaik- ban jelentek meg, míg később a fejlődés folytán betetőzést kaptak.

S az sem tagadható, hogy ha így fogjuk fel a kérész- ténységet, annak a látszata merül föl, hogy az isteni hit- letéteményt lealacsonyítjuk, egy sorba helyezzük egyéb szektákkal s világi elméletrendszerekkel. Igenis, az isteni művet földi alakban tekinteni, annak néminemű lealacsonyí- tását jelenti. Ámde ez nem egyúttal tiszteletlenség, amint- hogy Urunk Megváltónk, a hitletétemény szerzője és őre is, földi alakban megjelent és ólt, A kereszténység a többi vallásoktól és bölcseleti rendszerektől abban különbözik, ami a földihez járult az égiből; nem a módban, hanem az eredetben; nem természetében, hanem személyi jellegzetes- ségeiben ; mert ami informálja és élteti, több az értelemnél, isteni szellem az. Külső megjelenése szerint az, minek az apostol nevezi, »földi edény«, lóvén vallás emberek számára, s mint ilyen nő bölcseségben és éveiben; de az erő, mely vezeti, a szavak, melyek szájából folynak, csodás eredete mellett tanúskodnak.

így mi sem áll útban, hogy a kereszténység hittartalma és szertartásai szerint ne növekedjék a befogadó elmékben, amint más tekintetben, külső elterjedésében, politikai szer- kezetében, azon módszerekhez alkalmazkodik, melyek szerint a dolgok folyása indul.

Hittudományi Folyóirat. 1904.

27