Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Kováts Sándor: Szüntessük-e meg a papnevelőkben a délutáni előadásokat?
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 365 3-ra teszszük, amiről alább szólok még. A változtatás tehát, ami a mathematikai lehetőséget illeti, kivihető. Azonban a puszta lehetőség magában véve még nem indok ily gyökeres változtatás életbeléptetésére. Ellenkező- leg, a főkórdés az, vájjon paedagogiai és didaktikai szem- pontból nem lesz-e káros a változtatás ? Melyek és mily súlyosak a változtatás mellett és az ellene szóló érvek? Kivánatos, hasznos-e a változtatás, vagy legalább nem lesz káros? E kérdéseket kell megfontolnunk. A tervbe vett változtatás ellen legfelebb csak két számbavehető ellenvetés hozható fel. Az egyik hygienikus ellenérv, hogy t. i. káros a tanulók egészségére az összes órák délelőttre való összevonása, mivel túlságosan fárasztó egyhuzamban öt óra hosszat a padokban ülni, szelló'zetlen, esetleg azonfelül túlzsúfolt tantermekben tartózkodni. Ez ellenvetésre könnyű a felelet. Ez a vád sokkal kevésbbó alkalmazható a főiskolákra, mint a középiskolákra, mert a főiskolákon nem 5—10 perc, hanem az úgynevezett »qua- drans Academicum״, vagyis teljes negyedórái szünet dívott eddig is minden óra után. Továbbá a főiskolai ifjúság már sokkal fejlettebb testileg, szellemileg, mint a középiskolai tanuló ifjúság. Azonfelül, mint az alább közlendő részletes óratervből kitűnik, 10 órakor teljes fél óra szünetet adunk, mely alatt akár kényelmesen villásreggelizhetnek is, amiről ajánlatos is volna gondoskodni, tekintettel arra, hogy az ebéd 1 órakor lesz és a fiatal, fejlődésben lóvó' test több- szőrös étkezést követel. Végül majd minden papnevelőnek van kertudvara, tehát ott tölthetik az óraközi szüneteket, vagy a tanuló, nappali szobában (múzeum) s az alatt az előadási terem jól szellőztethető. Tehát a változtatás nem lesz sem túlfárasztó, sem egészségrontó. A másik didaktikai ellenvetés, hogy t. i. az összes órak összevonása délelőttre, vagyis egyhuzamban való meg- tartása a tanulókra nézve szellemileg túlságos fárasztó, figyel- műk, érdeklődésük kimerül, tehát didaktikai szempontból káros az összevonás, veszélyezteti a taneredményt. Ez utóbbi ellenvetésre époly könnyű a felelet, mint az előbbire. Nem
