Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Csárszky István: Kánaán és Izrael
KÁNAÁN ÉS. IZRAEL. 257 befolyása nélkül megmagyarázni nem lehet, de az bizonyos,, hogy a zsidók félig nomád élete ezen természetfölötti fej- ló'désnek természetes talaja volt. Az is tény, hogy a zsidók befolyásolva voltak késó'bb a szomszédos nagy műve- ló'dési központok által, de fejlődésök kezdetén, amely vallási fejlődés szempontjából a legfontosabb,, mondhatni, hogy kizárólag fél-nomád életet éltek, amely később is csak a nagy városokban változott meg. A mi világvárosaink szin- télén egyformasága, vallási tudatlansága és erkölcsi romlott- sága az elszigetelt lakosság sajátságos jellegével, mély val- lásos érzésével és romlatlanságával szemben eléggé bizonyítja ezen tapasztalati igazság általánosságát. így segítette elő a zsidók patriarkális életmódja, amely Kánaán viszonyaiban leli föltételeit, a monotheizmus fejlő- dósét, amely megkülönböztette a zsidó népet minden más nemzettől s egyszerű életmódja dacára fölébe helyezte a legműveltebb népeknek, melyeknek szellemi tespedését és bágyadtságát új életre ébresztette Ábrahám isteni ivadéka. IY. »A végtelen ős-ok az egész világ oksági sorait, a történésnek mechanikus és szabadakaratos lefolyását egg conceptióba, egy világtervbe foglalta. A világterv a maga egy- sógében fölkarolja a fizikus és az etikus rendet. Valamint a. fizikus rendben nincs különálló mechanizmus és különálló szükségszerűség, melyhez hozzájárul a célszerűség; hanem a célokat a mechanikus rendbe vette fel az ös-ok s a vasszük- ségesség lefolyásában érvényesíti azokat: ép úgy az etikus rend, a szabad lények viszonyai nem képeznek idegen elemet a világrendben, nem járulnak ötödik kerék gyanánt a már »készen« álló fizikus rendhez; hanem a világrend felöleli mindkettőt, a fizikus és etikus rendet, — az ős-ok mindkettőt egymásra való tekintettel alkotta meg.« Prohászka ezen sza- vait,1 melyeket már fejtegetésünk kezdetén akartunk idézni,, ez alkalomra tartogattuk, mert külön ki akarjuk emelni a fizikai és erkölcsi rend egységét és pedig a természet min- dennemű nyilvánulásaiban. Azt ugyanis könnyen hiszi az; 1 Isten és a világ, Esztergom, II. kiad. 289. 1. Hittudományi Folyóirat. 1904.
