Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Csárszky István: Kánaán és Izrael

254

DR. CSÁRSZKY ISTVÁN'.

Kánaán tejjel és mézzel folyó ország, mert ezen kifejezés csak azt jelenti, hogy Kánaánban sok legelő és szőlő vagy erdő volt — aszerint, amint szőlőből készült mézre, vagy erdei vad-móhek mézére, melylyel keresztelő Sz. János táplálkozott vonatkoztatjuk. Igaz, hogy ezen kifejezés termékenységet akar kifejezni, de Kánaán a Színai félszigethez képest, ahon- net a zsidók 40 évi bolyongás után jöttek, termékeny is volt, s ők csak ezzel hasonlíthatták össze.

A zsidók ezen életmódja, melyre különösen fejlődésök első korszakaiban voltak utalva, nagy mértékben segítette elő hivatásuk betöltését. Ezen életmód ugyanis sokáig tar- tóttá fenn náluk a régi patriarkális életet, amely nagyban hozzájárult a zsidók faji jellegének megőrzéséhez, a nép izmosodásához és az isteni kinyilatkoztatás fejlesztéséhez.

A régi patriárkális életnek sarkalatos intézménye ugyanis a törzsrendszer volt, amilyent a mai beduinoknál találunk. Minden törzsnek megvan a maga főnöke és önkor- mányzata. Ez egy oly erős szervezet, amely kivet magából mindent, ami idegen, vagy magához idomítja az új elemeket. Egy törzsnek faji jellege már az által is van biztosítva, hogy máshonnét nem szabad feleségét venni. Már ' Ábrahám meg- hagyta hű szolgájának, hogy ne a bensziilött kananeusoktól vegyen feleséget fiának Izsáknak, hanem menjen el rokonai- hoz.1 Ezen intézkedés később törvény erejére emelkedett.1 2 Sőt Palesztinában még most is fellelhetők ezen régi intézmény maradványai, amennyiben a menyasszony megválasztásában az általános nézet szerint az illető család vagy rokonság leányainak van előnyük.3 A Szentírásból tudjuk, hogy ezen intézmény összeforrt a zsidó nép életével s elképzelhetjük, mennyire óvta a faj tisztaságát, amely Izraelre nézve a rokon pogány népek közelsége miatt önfentartási érdek volt.

Ezen törzsrendszer egyik tényezője volt a nép izmosodá1 1 Móz. 24, 1. köv.

2 4 Móz. 36, 6. köv., v. ö. 1 Móz. 29, 19; Bir. 14, 3.

8 Leonhard Bauer, Volksleben im Lande der Bibel, Leipzig, 1903. 84. 1.