Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Csárszky István: Kánaán és Izrael
230 DR. CSÁRSZKY ISTVÁN. A Szentírás sem nem esett le készen az égből, sem nem tisztán emberek munkája, hanem isteni és emberi mű egyaránt. Ezen ־kettős jellegben rejlik a szentírásmagyarázatnak legfőbb problémája. A Szentírást, mint Isten művét azon álláspontról kell tekintenünk, melyet az embernek már magában a teremtésben rejlő s a kinyilatkoztatott igazságok által még inkább kialakult viszonya az Istenhez állapít meg. A Szentírás közvetlenül ezen viszony fejlődését tünteti fel s célja ezen viszony fej- lesztése. A Szentírás ebből a szempontból nézi a világot, a történelmet és az embert, megérteni és magyarázni tehát csak úgy lehet, ha szintén erre az álláspontra helyezkedünk. Ezen, a Szentírással, mint Isten művével szemben elfogla- landó álláspont oly kétségtelen, hogy komoly vita tárgyát — legalább katholikusok között — nem is képezheti. A Szentírást, mint emberek munkáját tekintve, bele kell illeszteni az illető kor keretébe s annak viszonyai és fel- fogása szerint kell magyarázni. A Szentírásban elbeszélt tényekben, amelyek maguk is a történelemnek egy részét képezik vonatkozások vannak történeti, politikai és családi viszonyokra, szokásokra, korszellemre, felfogásra stb. Ezek képezik tehát a Szentírás hátterét, amely annak egyes ese- ményeit és alakjait kidomborítja s azokat a világ folyásá- val összeszövi. Ezen két, a Szentírás kettős jellegének megfelelő főelemnek helyes alkalmazása képezi a Szentírás magyará- zatának a kulcsát. Ezen két főelv alkalmazásában fenn kell azonban tartani az egyensúlyt. Azért, mert a Szentírásban az ember lelki üdvösségének története van elbeszélve, nem következik, hogy mindennek rendkívülinek és csodásnak kell benne lennie. De azért azt sem lehet állítani, hogy, mert a Szentírás alakjai a történelem keretében mozognak, semmi természetfölötti, semmi isteni nincs benne. A tudó- mány mindinkább földeríti ugyan azon szálakat, melyek a Szentírást a világeseményekkel és a többi halandók sorsá- val összefűzik, de azért a Szentírást a tudomány nevében
