Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga

dependentia ab ecclesia állíthat föl bontó házassági akadá- lyokat. 0 tehát ugyanazt tanítja, amit Soto Péter, vagy Sanchez; ami nem is csoda, mert sz. Tamás idejében sem a Decretalisok jogi álláspontja még teljesen kifejlesztve, sem a hittudománynak erre vonatkozó álláspontja még egészen tisztázva nem volt. A hittudománynak idevágó tanai épen a gallikánok ellen való vitákban, Bellarmin és követői éles logikája által nyerték mai tisztult alakjukat.

XII.

De most fölmerül ez a kérdés: ha kiderül, hogy a világi hatalom egyes esetekben mégis fölállított bontó házas- sági akadályokat, s ha a hittudományi doktrína is jó ideig ingadozott ama kérdésben, vájjon az államnak van-e joga bontó házassági akadályokat fölállítani: vájjon megdönti-e ez az egyháznak házassági kizárólagos törvényhozó jogáról szóló tant ?

Továbbá fölmerül még ez a kérdés is: minthogy Freisen adataiból1 kitűnik, hogy a keresztény házasság szentségi jellegéről szóló hittudományi tan sem volt kezdettől fogva úgy kialakulva mint ma, nem dönti-e meg ez is az egyház házassági kizárólagos törvényhozó jogáról, sőt talán egy- úttal a keresztény házasság szentségi jellegéről szóló tant?

Erre nézve röviden a következőket jegyezzük meg:

A szent hagyomány (traditio) mint a hitnek for- rása tekintetében a katholikus hittudomány más felfogást vall, mint a gallikán hittudósok és kánonisták vallottak. Hogy a hitnek egész letéteményót (depositum fidei) minden időben az egész egyház tanúsítsa és vallja, ez a katholikus hittudomány szerint csak annyiban szükséges, hogy az egész egyház a hit letétemónyét legalább habituáliter és implicite tanúsítsa és vallja minden időben; ellenben nem szükséges, hogy actualiter és explicite tanúsítsa és vallja. És így Tin- centius Lirinensis tana: curandum est, ut id teneamus, quod

224 DR. JíOTTER ANTAL.

1 Freisen, id. m. 29. s köv. 1.