Hittudományi Folyóirat 15. (1904)

Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga

218

DR. NOTTER ANTAL.

elfogadjuk azt az elvet, hogy a tételes emberi jog a tér- mészetjog adta szabadságokat korlátozhatja, akkor a korlá- tozás e jogát nemcsak az államnak kell megadnunk, mert »jus positivum humanum« alatt nem csupán az állam tété- les joga értendő, hanem minden, a valóságban létező jus positivum humanum; tehát az egyházé is.

Súlyt fektetünk arra, hogy az egyház ama joga, mely szerint érvénytelenítő házassági akadályokat állíthat föl, nem egyedül a keresztény házasság szentségi jellegéből folyik. Ha csakis a keresztény házasság szentségi jellegéből szár- maztatnók az egyház eme jogát, ez arra a föltevésre vezetne, hogy mihelyt az állam tagadja, illetőleg a maga szempont- jából ignorálja a keresztény házasság szentségi jellegét, akkor eo ipso nem tartozik elismerni az egyház jogát bontó házassági akadályok fölállítására.

XI

További kérdés: min alapszik az egyház kizárólagos törvényhozó joga a keresztény házassági kötelékre vonat- kozólag ?

A katholikus hittudomány rendes felelete itt is az, hogy ez a keresztény házasság szentségi jellegén alapszik.

A katholikus hittudomány így érvel: Krisztus a tér- mészetes házassági szerződést szentséggé emelte, a szentség tehát érvényes szerződést tételez fel. Tehát ugyanaz a hata- lom, mely előírja azon föltételeket, melyek mellett érvényes a szerződés, írja elő egyszersmind azon feltételeket, melyek mellett a szerződéssel a szentség is létrejön, mivelhogy szentség és szerződés itt el nem választható. Ez a jog pedig csak azt a hatalmat illetheti, melyre Krisztus a szentségek kezelését bízta, tudniillik az egyházat.

Hogy a keresztény házasság szentségi jellegéből az egyház házassági törvényhozásának kizárólagossága követ- kezik, erre vannak a római szentszéktől autoritativ kijelen