Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga
AZ EGYHÁZ KIZÁRÓLAGOS TÖRVÉNYHOZÓ JOGA. 219 tések is. Ilyen VI. Pius pápa levele a motulai püspökhöz,1 melynek szavaiból azt is ki lehet olvasni, hogy csalás a keresztény házasság szentségi jellegéből folyik az egyház kizárólagos törvényhozó joga a keresztény házassági kötelékre vonatkozólag. Nézetünk szerint a keresztény házassági kötelékre vonatkozó egyházi törvényhozás kizárólagossága ugyanazo- kon az alapokon nyugszik, melyeken az egyháznak e törvény- hozása általában nyugszik, t. i. a házasság szentségi jellege mellett annak erkölcsi jellegén. Hogy ugyanis az egyház önálló és eredeti házassági törvényhozása érvényesülhessen, ahhoz szükséges, hogy csalás ez a törvényhozás érvényesül- hessen a házassági kötelékre vonatkozólag. Az egyház házas- sági törvényhozó joga nemcsak annyit jelent, hogy az egyház bizonyos házassági akadályokat fölállít, hanem abban is, hogy bizonyos akadályokat föl nem állít; a házassági kötelék fölött való szuverenitását azzal is érvényesíti, hogy bizonyos tekin- tetben a házasulok szabadságát kívánja föntartani. Az egyháznak ebbeli szuverénitása pedig csorbát szén- ved és törvényhozói szándékai meghiúsulnak, ha az állam- nak joga van a köteléket érintő bontó házassági akadályo1 Ep. ad episc. Motulensem (1788. szept. 16-án): Dogma enim fidei est, ut matrimonium, quod ante adventum Christi nihil erat nisi indissolubilis quidam contractus, illud post Christi adventum evaserit unum ex septem legis evangelicae sacramentis a Christo domino institutum . . . Hinc fit, ut ad solam ecclesiam, cui tota de sacramentis est cura concredita, jus omne ae potestas pertineat suam adsignandi formam huic contractui, ad sublimiorem sacramenti digni- tatem evecto ac proinde de matrimoniorum validitate aut invaliditate judicium ferre . . . Spiritus vero, sive ratio legis (can. 12, sess. 24 de ref. matr.) adeo late patet, ut nullum exceptioni aut limitationi locum relinquant: si enim hae causae non alia ratione pertinent ad unum ecclesiae judicium, nisi quia contractus matrimonialis est vere et proprie unum ex septem legis evangelicae sacramentis, sicut haec sacramenti ratio communis est omnibus causis matrimonialibus, ita omnes hae causae spectare unice debent ad judices ecclesiasticos, cum eadem ratio sit in omnibus, ut concors est canonistarum sententia, ne iis quidem exceptis, quos minime favere ecclesiae juribus satis superque eorum scripta demonstrant.
