Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga
világi római jog a bolgárokat, kikhez a pápa szól. Másodszor a pápa a római jog consensus-szabályát nem a maga eredeti tisztaságában idézi, hanem a kósó'bbi egyházi jogfejlődés által módosított alakjában. Mert a római jog szerint — s ennek alapján a keleti egyház joga szerint, — mint emlí- tettük, a házasság akkor jő létre: »si consentiunt omnes, idest qui coeunt, quorumque in potestate sunt«; vagyis az atyai hatalom alatt álló házasuló az atya beleegyezésére is szorul. Holott I. Miklós pápa a nyugati egyház jogfejlődése alapján a római jog rendelkezését oly módosítással ismer- teti a bolgárokkal, hogy csakis a házasulok consensusa szűk- séges. Hogy az atya beleegyezése is kivántatott, az I. Miklós idejében Rómában ép oly kevéssé volt a házasságkötés érvé- nyességi kelléke, mint a dotatio, subarrhatio stb.1 I. Miklós pápának e házasságkötési szabályát tehát inkább az egy- házi törvényhozás önálló rendelkezésének tekintem. De nemcsak a házasságkötésre vonatkozólag hoztak tör- vényeket a világi fejedelmek, illetőleg az államok, hanem a házasság anyagi érvényessége tárgyában is. A polgári rokonság házassági akadálya határozottan a világi jogból származik. Hogy azonban az egyház a polgári rokonság akadályát föntartotta a nyugat-római birodalom bukása után is, ez már az egyház saját szuverén törvény- hozói ténye volt. S így nem csatlakozhatom e részben Schnitzerhez* ki a világi törvényhozás javára hozza föl a már többször említett I. Miklós pápának a bolgárokhoz írt levelében foglalt ezt a kijelentést: »Nec inter eos, qui natura, et eos, qui adoptione filii sunt, venerandae Romanae leges matrimonium contrahi permittunt.« Meg kell itt közbevetőleg jegyeznem, hogy I. Miklós pápa nagyon jól ismerte s egészen III. Ince pápa szellemében különböztette meg az egyházi és a világi hatalom jogkörét. Bizonyítja ezt Mihály görög császárhoz írott levele, melyben így szól: »Nec etiam Imperator jura Pontificis, nec Pontifex 1 2 1 c. 3., C. 30., qu. 5. 2 Schnitzer, id. m. 43. 1., 4. jegyz. AZ EGYHÁZ KIZÁRÓLAGOS TÖRVÉNYHOZÓ JOGA. 195 13*
