Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Notter Antal: Az egyház kizárólagos törvényhozó joga
Ezt elismerte a római szentszék is, pl. a lelki rokonság tekintetében. Ha tehát a császár a keleti egyháznak egy partikuláris jogszokását kodifikálta, akkor ilyen szempontból egyházi részről nem eshetett kifogás alá rendelkezése. Hogy az egyház maga a házasságkötéshez megkívánta a római jog alakiságait, azt Gratian Decretumának több helye tanúsítja.1 De ami a római jogi egyszerű, formátlan consensust illeti, az nem volt csupán a házasulok consensusa, mint azt később az egyetemes egyházjog vallotta, vagy amint azt talán a természetjog alapján vitathatná valaki; hanem azt mondta a római jog: »Nuptiae consistere non possunt, nisi consentiant omnes, idest, qui coeunt, quorumque in potestate sunt«;2 — holott, mint tudjuk, később a Decretalisok joga szerint csak a házasulok consensusa kivántatott, és a trienti zsinat anathemával sújtotta azokat, kik azt hirdették, hogy a szülők beleegyezése nélkül kötött házasság érvénytelen, illetőleg, hogy a szülőknek hatalmukban van, a beleegye- zésük nélkül kötött házasságot semmisnek nyilvánítani.1 * 3 1 c. 1., C. 30., qu. 5. : Aliter legitimum non fit conjugium, nisi ab his, qui super ipsam foeminam damnationem habere videntur, et a quibus custoditur, uxor petatur, et a parentibus, et propinquioribus sponsetur, et legibus dotetur, et suo tempore sacerdotaliter, ut mos est, cum precibus et oblationibus a Sacerdote benedicatur, et a para- nymphis, ut consuetudo docet, custodita et sociata, a proximis con- gruo tempore petita legihus detur, ac solenniter accipiatur, et biduo, vel triduo orationibus vacent, et castitatem custodiant. §. L Ita peracta legitima scitote esse connubia: aliter vero praesumpta, non conjugia, sed adulteria, vel contubernia, vel stupra, aut fornicationes potius, quam legitima conjugia esse non dubitate, nisi voluntas propria suffraga vérit, et vota succurrerint legitima. — Ugyanígy c.4.,C.30., qu. 5. • L. 2., D. d. E. N. 23, 2. 3 Tametsi dubitandum non est, clandestina matrimonia, libero contrahentium consensu facta, rata et vera esse matrimonia, quamdiu Ecclesia ea irrita non fecit, et proinde jure damnandi sunt illi, ut eos sancta synodus anathemata damnat, qui ea vera ac rata esse negant, quique falso affirmant, matrimonia a filiisfamilias sine con- sensu parentum contracta irrita esse, et parentes ea rata vel irrita facere posse etc. Trid. sess. 24, decr. de ref. matr. c. 1. AZ EGYHÁZ KIZÁRÓLAGOS TÖRVÉNYHOZÓ JOGA. 193 Hittudományi Folyóirat. 1904. 13
