Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
118 DR. RÉZBÁNYÁT JÓZSEF. akarjuk megmagyarázni, ezt ily formán értelmezhetjük: Minden szentségnél vehetünk észre valamit, amit látunk, hallunk, tapint- hatunk, szóval, ami érzékeink alá esik; igy a keresztségnél lát- juk, hogy vízzel öntik le a keresztelendőnek fejét, halljuk, amit aközben a keresztelő mond stb. A bérmálásnál látjuk, hogy a bérmáló püspök a megbérmálandónak homlokát krizmával keni meg. Látjuk az Oltáriszentségnél a tiszta fehér, kerek ostyát. És így látjuk minden szentségnél, hogy van valami, ami érzé- keink alá esik. Ezt nevezzük a szentség látható jelének. 2. A leírás a tárgy vagy képzet egy vagy több jegyének élénk lefestése. Ha a leírás erkölcsi tulajdonok élénk festéséből áll, akkor jellem- rajznak vagy erkölcsi képnek nevezzük. Mind a leírással, mind az erkölcsi képpel a Szentirásban is igen gyakran találkozunk — mint az erős asszony, jó háziasszony, az istenfélő, az oktalan leírása. Példab. 31, 10. Bölcs. 4, 5. — és mindkettőt nagy haszonnal lehet alkalmazni a szónoklatban. Végül ide tartozik az ellentét (antithesis, oppositum) útján való magyarázat, mely abban különbözik az előbbeniektől, hogy azok a tárgy vagy képzet körébe tartozó jegyeket foglalják össze, ellenben az utóbbi, az ellentét, a tárgy vagy képzet fogalmi körébe nem tartozó jegyeket és tulajdonokat ismerteti, ami által annál inkább kitűnik, hogy miben áll a tárgy vagy képzet (Contraria iusta se posita magis elucescunt.) Az ellentétnek az az előnye van, hogy így sokkal könnyebben célt ér a szónok a tárgy megvilágítása tekintetében, mintha a tárgy körét kellene feltárnia, minthogy tényleg sokkal könnyebb némely fogalomról megmondani, hogy mi nem, mint azt, ami. Példa az ellentétre Cicero, a pogány, azt mondja, hogy jobb ezerszer inkább meg- halni, mintsem Istent a legcsekélyebb dologban is megbántani ~ mi, keresztények, pedig a legnagyobb bűntől sem rettenünk vissza, azaz, nem félünk az Istent megbántani. Mindezen kifejtési eszközöket a hitszónok szabadon és belá- tása szerint használhatja, csak legyen magyarázata mindenkor igaz és az egyház tanításával is megegyező.1 50. §. A szemléltetés vagy érzékítés. A világos szónoki kifejtésnek még egy hatalmas eszköze van, amely a nevelóstani módszeres oktatás elveire van alapítva. Ugyanis a módszeres oktatás elmélete szerint, hogy a kis- korú hallgató a tárgyról világos és biztos ismeretet szerezhessen, vagy a tárgyat magát kell neki megmutatnunk, vagy ha ezt nem tehetjük, a tárgynak képét, vagy hasonló tárgyat kell elébe állíta1 Martin íítiglié i. h. — Ricker i. m.
