Hittudományi Folyóirat 15. (1904)
Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról
AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL. 115 cikk: kifejtés a kedélyre, harmadik cikk: kifejtés az akaratra vonatkozólag. A tárgynak kifejtése az értelemre vonatkozólag hármat feltételez: (első pont) a beszédnek világosnak, (második pont) tanulságosnak vagy oktatónak, (harmadik pont) meggyőzőnek kell lennie. . ELSŐ CIKK. A tárgy kifejtése az értelemre nézve. (»Ut veritas pateat.«) Első pont: A hitszónoki beszédnek világosnak kell lennie. 48. §• A világosság általában. Szükségessége. Alkalmazása. Hogy a hitszónok a tárgyat vagy igazságot az érte- lemre nézve kifejtse, mindenekelőtt meg kell azt ismertetnie, azaz a hallgatóra nézve annak világos megismerését eszkö- zölnie. Valamely tárgyat megismerni annyit tesz, mint ismerni az összes jegyeket, amelyek azon tárgynak lényegét kimé- ritik, valamint összes jegyeit, amelyek minden mástól meg- különböztetik. Világos tehát a szónok kifejtése az értelemre nézve, ha a szónok lehetővé teszi, hogy a hallgató tétovázás nélkül, tisztán megismerje a tárgyat vagy igazságot, azaz, ha a szónok azt eszközli, hogy a hallgató mindazon jegyeket megismerje, amelyek a tárgy lényegéhez tartoznak, valamint mindazokat is, amelyek azon tárgyak minden mástól meg- különböztetik.1 A megismerésnek ezen világossága, mint annak fogai- mából kitűnik, viszonylagos. Lehet valamely ismeret egyikre nézve világos, ami a másikra nézve még nem az. Azonban a tárgynak ilyetén világos megismerése általá- ban szükséges, sőt a szónoklatban első és elengedhetetlen kelléke a vallásos meggyőződésnek, minthogy teljesen lehe- tetlen. hogy valaki olyasminek igazságáról meggyőződjék, amit egyáltalán meg nem ismert, vagyis nem ért. A helyes 1 Ricker. Leitfaden der Pastoral-Theologie. Wien, 1878. II. Aufl. I. B. §. 55. 56. S. 80—81. 8*
