Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Rézbányay József: Az egyházi szónoklatról

AZ EGYHÁZI SZÓNOKLATRÓL.

91

annál tökéletesebben juttatták érvényre beszédjükben az ósztani (logikai) rend, menet és összefüggés törvényeit. tNem tagadhatjuk azonban, hogy a homiliában, fökép a homilia később kifejlődött alakjában, az úgynevezett maga- sabbrendű homiliában is felleljük e logikai rendet, de nem oly kifejezetten.) így látjuk a keresztény világ, sőt mondhatjuk, minden idők legnagyobb egyházi szónokainál : Aranyszájú sz. János-, sz. Ágoston-, N. szent Gergely pápa-, sz. Cyprián-, sz. Ambrusnál stb. a tiszta, világos észtani (logikai) rendet (vagy rendezettséget), menetet és összefüggést.

A keresztény bölcselők e három pontra — ha nem is ily néven nevezték — nagy gondot forditottak és ezt tanítót- ták az iskolában. Sőt nagyobb gondot fordítottak rá, mint magára az úgynevezett »rhetoriká«:-ra. És e tekintetben a gondolatok rendezését előkészítő grammatika, rhetorika. dialektika, valamint a szoros értemónyben vett filozófia volt tanulmányuk alapja.

A scholastikusok iskolái is lényegileg ugyanezen okta- tási rendszert fogadták el és főkép a dialektika tanításé- ban a gondolatok rendezésére kiváló súlyt fektettek, miért is, mint a szónoklat történetében ismertettük, a szónoklat fejlődési menetére és szellemének megtisztulására határozott befolyással voltak. Kár, hogy dialektikájuk nem ritkán merő szőrszálhasogatássá és az Aristoteles nyomán alakított hittudományi műszavak halmazává fajult el.

Általán ismert és elfogadott tény. hogy Bossuet, Bourdaloue, Pénélon, Massillon, Lacordaire (franciák). Savonarola, Segneri, Ventura (az olaszok), Regensburgi Berthold, Tauler János, Förster (a németek), Pá.zmány Péter (a magyar), Skarga Péter (a lengyel), Perreri sz. Vince, Villanovai sz. Tamás, Avila, Granadai Lajos (a spanyolok), Vieira (a portugál), Wiseman, Newmann és Manning (az angolok),, az európai nemzetek eddig fölül nem múlt világhírű szónokai. Mind az itt említett világhírű szónokok pedig kifogástalan észtani rendet és menetet követnek beszédeikben és a szervi összefüggést soha sem