Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Végh Kálmán Mátyás: A szokásjogról
624 VÉGIT KÁLMÁN MÁTYÁS. így számlálja elő: »Consvetudo, ut introducatur, quinque requiruntur: quod sit rationabilis; quod sit continuata, praescripta et non interrupta; frequentia actuum; quod major pars populi usa sit consvetudine ; quod non sit scripta.« Bövid, nem egészen teljes és kimerítő szavak. Az alábbiak- ban több jeles egyházjogásznak véleményét összegezve tér- jesztem elő, vezérfonalul Szeredyt követve. Hogy valamely jogszokás — bármily terjedelmű is — törvényes legyen, az alattvalók részéről megkivántatik, hogy a) valamennyien vagy legalább a józan túlnyomó rész kövesse. A »majori parte fit denominatio« itt is alkalmazást nyer, ha a major pars az ész törvényei között mozog. Azért ugyanis, hogy valamely község kétharmada fát lop az erdőből, józan résznek nem tekinthető ; b) hogy a tények legyenek ismételtek, vagyis annyiszor forduljanak elő, hogy szokásjogot alkothassanak; nyilván történtek legyenek, vagy legalább olyanok, hogy köny- nyen beigazolhatok legyenek, ej Az alattvalók szabad akaratá- ból származzanak, minden félelem, erőszak, kényszer, tévedés, tudatlanság kizárásával. Bouix1 fölfogása e téren egyébiránt megérdemli, hogy e szavak helyes magyarázatára ide iktat- tassék: »Ad consvetudinem praeter aut contra legem requiri- túr, ut inducatur ex certa scientia, i. e. non per errorem quoad legem vel cum ignorantia ejusdem. Hinc si commu- nitas erronee putet, se per legem ad aliquid teneri, ideoque constanter legi putativae obediat, vel si agat contra legem, nesciens hanc exsistere, consvetudo in primo casu nullam obligationem parit, in secundo legem contrariam non abro- gat, cum in utroque casu voluntarium desit. Tamen in postremo casa, si aliae conditiones adsunt, ignorantiam sal- tem non praesumendam, sed sufficienter probandam esse censemus; imo si consvetudinis indolem et praxim univer- salem inspiciamus, magis favemus sententiae plurium aucto- rum, contra legem bona fide (i. e. ex legis ignorantia) non observatam praescriptionem decem annorum praevalere, 1 Gury i. m. 57. 1. 2. 1.
