Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Trikál József: Az ájtatos alapítványok és alapítványi jog története

AZ ÁJTATOS ALAPÍTVÁNYOK ÉS ALAPÍTVÁNYI JO» TÖRTÉNETE. 565

gátolják az Istennel való benső egyesülést. Az ájtatos alapítványok az evangélium lelkes szelleméből nyerik táp- Játékukat.

Az a kor, amelyben most kutatni vágyok, tele van erőszakkal, kapzsisággal, bűnnel. Nem az élet elrejtett völgyeiről, egyszerű népéről veszem a képet, hanem azokról, kik a felszínen ragyognak megromlott lélekkel és gondol- kodásmóddal. Nem építenek, hanem rombolnak. Az elmúlt idők javain tombolnak szenvedélyeik és bűnös örömek között emésztenek fel szentet, nem szentet.

Megállók a kor előtt s látom a papság óriási lelki, erkölcsi nyomorát. Hol van a múlt idők, a szent atyák korának igénytelen lemondó szelleme! Az egyház teljesen «1 van világiasodva. A tanító és tanuló egyház összemérik fegyvereiket, kardjaik egymással keresztbe fonva. A papság kilép az evangélium munkaköréből, az Úr szőllöjéből s romboló harcok zaklatják az életét. Midőn hatalomra jutott, minden vágya a földi javak összehalmozására irányul. A püspökök fejedelmekké, világi hatalmasokká válnak; ■ehhez pedig pénz, sok vagyon kell. És kiszárad az ájtatos alapítványok, a jótékonyság forrása. Keresni kell a lelkeket, kik erényekben, magasztos eszmékben, elhagyatottakról, szegényekről aggódó szeretetben örömet találnak.

A korszellemnek érdekes megnyilatkozása a kedvező fogadtatás, amelyben az Al-Izidor-féle decretaliseket része- :sítette. Bennük lüktet az egyház akkori gondolkodásmódja. Hiába keresünk kifejezéseket, szavakat az egyházi vagyon valódi céljaira. Többé nem »patrimonium pauperum«, hisz ■ép ez ellen iparkodott־ Ál-Izidor közszellemet teremteni. Le kellett rázni azt a régi kötelezettséget, amely az egy- házi vagyon élvezetével egybe volt kötve; súlyos teher volt már püspökre, papra egyaránt a segélytől megfősz- ־tottak, gyengék, szegények, árvák ápolása, gondozása. Nem is felelt meg az uralkodó egyháznak.

A vagyon, élvezet, kapzsiság nyomában jár a bűn, •erkölcstelenség. A külföldi kelmékből készített ruhák érzé- ketlen szíveket és aljas szenvedélyeket födtek. Az arany