Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Nyőgér Antal: A tévedés mint házassági akadály
538 NYŐGÉK ANTAL. nyában tévedéssel kötött házasságot érvényesnek ismerte el s ítélte meg. Az egyik eset történt 1618-ban, amidőn egy örökös számkivetésre Ítélt kötött házasságot ilyképen, és az egyházi fórum házassága érvényessége mellett döntött; a másik 1625-ben, amidőn egy halálra Ítélt kimenekülvén börtönéből és lappangva házasságra lépett, mely házasságot az egyházi Ítélkezés szintén érvényesnek ismert el; a har- madik 1700-ban, amidőn egy örökös gályarabságra vetett egyén, eltitkolván az arája előtt körülményeit s különösen az elitéit gályarabi minőségét, vele házasságot kötött, de ezt a nő később megtudván, e címen tőle elvált és máshoz ment nőül, ámde az egyház a nőnek e második házasságát a ligamen bontó akadályánál fogva megsemmisítette, vagyis a gályarabbal, bár tévedéssel kötött házasságát érvényesnek Ítélte; minthogy a megbecstelenítő s bármilyen súlyos bünte- tésre való elitéltség fölött fönnforgótévedésnembontóakadály.1 Nem bontó akadály, mert itt a közönséges mód szerint létesülő házasságokról van szó, s így nincs a személyre visszaható tulajdonsági tévedés, nincs az egyenes kikötés, a föltétel s e szerint nem forog fönn a kikötött tulajdonság hiánya miatt támadt tévedés. A becstelenítő büntetés soha sem rabszolgaság, s így ha tévedés van is, de ez nem érvény- telenítő tévedés; a személyi tévedésen kívül pedig csak e három érvénytelenít, de más akármire vonatkozó tévedés nem ; tehát a bármilyen sújtó, meggyalázó büntetésre elitéit- ség sem házasságbontó akadály. így ha az örökös gályarabságra, az örökös börtönre, a halálra elitéltsógre vonatkozó tévedés sem érvényteleníti a házasságot, van-e ezeknél szégyenítőbb ? Van-e súlyosabb, ami embert e földön érheti? Valóban nincs; mert ez eíetek- ben becsületében és legelsőbb földi javaiban érzi az ember súlyos veszteségét. Ami bírói büntetés még ezeken kívül érheti őtet, az mind kisebb; tehát ezeknél a kist bbeknél elő- forduló tévedés annál kevésbbé lehet házasságbontó akadály. 1 Fevret. Tract, de abusu lib. 5. C. 3. num. 18. Apud Tournely. Praelection. Theologie. Tom. 2, pars 1, pag. 682. in edit. Vénét. 1746. De imped, conditionis, conlus. 2.
