Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Babura László: A böjtről

50

DR. BAIiURÄ. LÁSZLÓ.

Az eddig említett böjtölési módok közül mind rend- kívüli kiválik Mózes, Illés és az Úr Jézus böjtölése 40 napon át. Nem is volt az természetes, hanem természfeletti erő kifolyása. Azért nem is találhat követésre ily alakban. A tartamot azonban mégis átvette és megtartja még most is az egyház. A két szövetség mesgyéjón pedig ott látjuk Kér. sz. János szikár alakját, kinek »öltözete teveszörből vala, és bőröve ágyékai körül; eledele pedig sáska és erdei méz vala«. (Máté 3, 4.)

Az ószövetség határpontján állva szigorú böjttel teszi magát méltóvá, hogy miként Mózes Nébo hegyéről az Ígéret földjére, úgy ő az újszövetségbe bepillantson és lássa azt, aki után az egész ószövetség epedett. A böjttől kiaszott kezével reá mutat az Isten Bárányára s ezzel lezárja a régit s megnyitja az újszövetség könyvét. S csodálatos! teszi ezt az isteni harag megengesztelósének. hangoztatásával, a bűn- bánat, ez elégtétel sürgetésével: Tartsatok bűnbánatot!... Teremjétek a bűnbánat méltó gyümölcseit! (Máté 3, 2, 8.)

Tehát az ívj szövetségnek is elégtétel-adás a rendelte- tóse, programújába a böjt is fel van véve!

II. Krisztus és a böjt.

A pusztában kiáltozónak szava beleharsogott az új sző- vétségbe és élénk visszhangra talált. Ha az elégtétel köte- lességéről nem feledkezett meg az ószövetség, még inkább kellett annak tudatától áthatva lennie az újnak. És ha az Isten küldötte próféták oly nagy súlyt fektettek erre, még inkább kellett azt megsürgetnie Krisztusnak, ki nemcsak egy részét ismerte az örök terveknek, mint amazok, hanem egész teljességében fogta fel az isteni akaratot; aki a böjt- nek nemcsak az ideigvaló csapásokhoz, büntetésekhez való viszonyát ismerte, hanem az örök bűnhödés elhárításában való fontos szerepét, hivatását is. Amennyivel felebb áll Krisztus az összes prófétáknál, annyival tisztább és maga- sabb fogalmat teremtett is a böjtről. Nem a megrémített szívnek szüksógadója az többé, hanem a tökéletesség után