Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Babura László: A böjtről

A BÖJTRŐL.

51

vágyódó lélek önkénytes ajándéka. A Krisztusi tan meg- tisztította a vágyakat, meg az érzelmeket, átalakította a szíveket, finomította a lelkeket. TJj fogalmakat ismertetett, új vágyakat, addig ismeretlen érzelmeket oltott a szívekbe. A törvény rideg betűjével szemben a szellemet tolta elő- térbe és a külső törvényszerűség helyett a belső szándék tisztaságát sürgette. Füstölgő áldozatok neki nem kellenek, költségeik nem oly kedvesek előtte, mint az önkényt vállalt szegénység. Mosakodások és vakító vászonruhák nem bir- nak oly nagy becscsel, mint a gondosan megőrzött szív- tisztaság. Külsőségek őt nem elégítik ki, mert az ő szeme nem akad fenn ezeken, hanem beletekint abba, ami alattuk rejlik, a lélekbe. S nem is képesek őt megejteni, mert min- dentudó, tehát látja a cselekvés legtitkosabb rugóit is. Azért nem veti el a törvényszerűséget, de tökéletesíti először a törvényt, azután tökéletesebb eszközöket, módokat is nyújt annak teljesítésére. Az ószövetség a félelem szövetsége volt, az új a szereteté. Ott a villámoktól körülcikkázott, sűrű, sötét felhőkbe burkolt Sinai s rajta a bálványimádásért mél- tán haragvó Jehova; itt Krisztus csupa szelídséggel és szeretettel nemcsak a rossznak kerülésére oktat, hanem magasztos erényeket is tanít. Nem rettegtet, hanem magá- hoz édesget; de ily nagy felmagasztalásért nagyobb áldó- jzatokat is kíván. Megnyitotta a mennyország kapuit és tanításában ismételten ecsetelte a boldogságot, mely azokon belül uralkodik. S ezzel felemelte a lelkeket, kiemelte a mindennapiasság köréből. Kitörölte belőlük a kicsinyességet és merész gondolatokat, magasztos vágyakat lehelt beléjük. Megutáltatta velük a földet és megszerettette az eget. Lebilincselte minden figyelmüket — nem nézték többé azt, ami őket környezi, hanem tekintetük felfelé volt irányítva, szemük a végtelenséget kereste. Kitágította a lelkeket — nem csoda, hogy földi javak nem elégítettek ki többé őket. A teremtmények szeretető nem csillapította vágyukat, — Istent akarták bírni egészen! De ki adott Istenről oly tiszta, oly biztos, oly mélységes és mégis könnyen felfogható fogai- makat, mint épen Krisztus ? Ki szólhatott róla oly tudással,

4*