Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Babura László: A böjtről

BR. BABURA LÁSZLÓ. csoda, ha az ember a sok gyarlóságával, rosszra hajló indu- lataival nem tud' a megkezdett jó úton soká kitartani s előbb-utóbb letér róla. Nem szabad és nem is lehet ezt a kegyelem rovására írnunk, mert Isten mindig elégséges kegyelmet ád az élet minden körülményei között, hanem egyedül a magunk rovására kell e hanyatlást írnunk. Az emberiség egyetemes története mi más, mint felbuzdulások és — lohadások, emelkedések és — visszaesések hosszú láncolata. Az ember nem tud soká lelkesedni s ha magasra emelkedett, mintha szédülés fogná el és ismét visszahanyatlik. Alkotásai, melyeket lelkesedésében teremtett, túlélik emezt és csak ezekből tudja meg a késő utókor a régi hajdan nagyságát. Az a magasztos kép, melyet az Apostolok cseleke- detei az egyház első éveiről festenek, a századok múl- tával nagyon elmosódott. Fénypontjai elhomályosultak és sok szép részlet egészen lekopott róla. Az »ember« nem tagadta meg magát még a »keresztény«-ben sem! A kegye- lem nevelte hősi szellemet idővel köznapi gondolkodásmód váltotta fel. Az élet is ennek elvei szerint rendezkedett be s így sok szép szokás, melyet az ősök pietása megteremtett és hosszú gyakorlattal megszentelt, feledésbe ment. A hívők nem érezték annyira szükségét mint előbb, mikor vérszomjas hiénák üvöltözték körül a keresztények táborát. A veszély mindig hősöket szül, — a nyugalomban elernyednek az izmok, megfogyatkozik az erő! És egy hős száz újat avat fel életével, vagy ha kell vérével, — de egy gyávának és tunyának hamar akad ezer követője! Akkor, a mikor megszűntek az üldözések, mikor az egyház kivonult földalatti rejtekhelyeiből és nyíltan kezdette tanát hirdetni, hittitkait ünnepelni, mikor mentőpalástja alá sorakoztak azok is, kik előbb üldözték — a hősök kora mintha leáldo- zott volna, vagy legalább is nem bővelkedett annyi csodá- ban, annyi hőstettben, mint mikor még az amfitheatrum a keresztények halálát és vérét szomjazó pogányok, illetve vadállatok velőtrázó ordítozásától viszhangzott. 512

Next

/
Thumbnails
Contents