Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Hám Antal: A goel és a vérboszú az ószövetségben

A G-ÓÉL ÉS A VÉRBOSZU AZ ÓSZÖVETSÉGBEN.

góél (לאג) jelölésére egyetlen európai nyelvben sincs teljesen megfelelő kifejezés. Oly sajátszerű fogalom fűződik e névhez, melyet mi csak körülírással tudunk kifejezni. Gyökere a gálái (לאג), melynek alapjelentése meg- váltani (Lev. 25, 25. 48. 49.; 27, 13. 15. 19. 20. 31.), ahonnan a participium gőél = megváltó. (Lev. 25, 26.; Jób 19, 25.) Ez azonban nem fedi teljesen a góél fogalmát, mely csak akkor áll tisztán előttünk, ha a góél kötelességeit veszszük figyelembe.

A goéira négyféle kötelesség háramlóit: 1. rabszolgává lett rokonát kiváltani;1 2. rokonának birtokát, ha idegen kézre került, visszaváltani;1 2 3. elvenni rokonának feleségét, ha ez gyermektelenül maradt;3 4. rokonának gyilkosát megölni.4 Mint ezekből látható, a góél oly közeli rokont

1 Lev. 25, 47—49. !»Ha meggazdagodik nálatok a jövevény és idegen, és atyádfia elszegényülvén, eladja magát neki, vagy akár- kinek az ő nemzetségéből, az eladás után megváltható. Aki atyafiai közül akarja, váltsa meg öt, atyja testvére és atyja testvérének a fia, rokona és sógora.«

2 Lev. 25, 25. »Ha atyádfia elszegényedvén eladja birtokocskáját, és rokona akarja azt, megválthatja, amit amaz eladott.«

3 Rut 3, 9. »Én vagyok Rut, a te szolgálód; terjeszd ki lep- ledet szolgálódra, mert rokonom vagy.« V. ö. Deut. 25, 5.

4 Num. 35, 18. k. »Ha valaki fával üttetik meg és elhal, az ütőnek vérével álljanak boszút érte. A megöltnek rokona megölheti a gyilkost; mihelyt előkapja öt, megölheti.«