Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Huszár Elemér: Az egyházhatalom kettős vagy hármas felosztása
AZ EGYHÁZHATALOM KETTŐS VAGY HÁRMAS FELOSZTÁSA. 493 A regimenben, a kormányzó hatalomban ismét külön- böző hatalmi ágak foglaltatnak. Első' a potestas legislativa: ebben áll épen az egyháznak — úgy mint az államnak — souverainitása, hogy tárgyi jogot, törvényt maga alkot magá- nak; csak saját akarata — és nem idegen akarat — által köthető meg. Itt kell szólani a törvényhozási szervek- és törvénygyűjteményekről: alaki és anyagi jogforrások. Másik ág a potestas executiva: a törvényhozás által nyilvánított souvéráin akarat végrehajtása, amely kétféle: administra- tiva és judicialis (civilis et criminalis). A potestas admi- nistrativa alatt tárgyalandó az egész jus beneficiale, a potes- tas judicialis alatt az egyházi bíráskodás az egyházi bűn- tetőjoggal együtt. A regimen harmadik ága az egyház és állam közti viszonyt szabályozó hatalom: a potestas diplo- matica. Az állam és egyház közti viszonyt rendesen vagy bevezetés vagy függelék gyanánt tárgyalják, pedig annak a rendes kereten belül van a helye. Az egyház egy souve- rain societas; mint ilyen, a nemzetközi jog alanya; a nem- zetközi jogviszonyok szabályozása külön hatalmi ág a pote- stas legislativa és executiva mellett. Ez nem a politikai katholicismus bevitele az egyházjog tudományos rendsze- rébe, mert hiszen a diplomatia ecclesiasticának is nem temporális, hanem spirituális célokat kell szolgálnia — de a jus diplomaticum kétségkívül integrális része az egyház- jognak s nem tekinthető egyébnek, mint a potestas regi- minis harmadik ágának. Esztergom. Dk. Huszár Elemér.
