Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Huszár Elemér: Az egyházhatalom kettős vagy hármas felosztása
492 DR. HUSZÁR ELEMÉR. et regimen Ecclesiae per totum orbem diffusae pertinent. Ipso autem Apostolira primatu supremam quoque magisterii potestatem comprehendi, haec Sancta Sedes semper tenuit, perpetuus Ecclesiae usus comprobat, ipsaque oecumenica Concilia declaraverunt. A vatikáni zsinat dogmatikus constitutiója tehát vilá- gosan kimondja, hogy a potestas jurisdictionisban kettő foglaltatik: potestas regiminis, potestas magisterii. Mind- kettő egyformán engedelmességet követel: az első vonat- kozik a disciplinára, a másik a hit és erkölcsre — és ez utóbbi infallibilis. E szerint tehát a vatikáni zsinat a pápa infallibilis jurisdictio-j&t definiálta ? Igenis. De csak a hit és erkölcsre vonatkozólag. Mikor a pápa ex Cathedráról szól (i. e. doctrinam de fide vei moribus definit), az egy jurisdictionalis actus, és ebben infal- libilis. A regimenre és disciplinára vonatkozó jurisdictiója ellenben ezzel a charismával nincs felruházva. VI. VI. Az egyházhatalom tehát kétféle: potestas ordinis és jurisdictionis. S az egyházjog voltaképen az egyházhatalom gyakorlásának joga lévén, az egyházjog beosztásának, rend- szerének az egyházhatalom felosztása képezi egyedül tér- mószetes alapját. A potestas ordinist potestas sacramentalis és liturgicára osztjuk. Bár a szentségek kiszolgáltatása inkább a dogma- tica mint az egyházjog körébe tartazik, de a házasság szentségének révén itt tárgyalandó az egész jus matrimo- niale. A potestas liturgicá képezi alapját a jus liturgi- cumnak. A jurisdictiónak két része van: a magisterium és a regimen. A magisteriumhoz tartozik a hithirdetés és tér- jesztés s a hitvédelem szóban és írásban. Ide tartozik tehát a hitoktatás és az egész iskolaügy, a missióiigy (a Propa- ganda Fide), az inqusitio és az index.
