Hittudományi Folyóirat 14. (1903)
Dr. Baranyay József: A teremtés hat napjáról
DR. IIARANYAY JÓZSEF. active is megindult a növényvilágban, melyben a föld termőképességének első megnyilatkozását látjuk, kezdetét vette a magasabb élet is rajta és körében, t. i. az állat- világ: a halak a vizekben, a madarak a levegőben. (Glen. I. 20-28.) Ezt követte egy még tökéletesebb élet: a szárazföld állatvilága, melyet vehetnénk egy új mozzanatnak is. A hár- más állatvilág elsorolásában logikus rendet látunk. De ha következetesen logikusak akarunk maradni, azt kell kérde- nünk: a szárazföld állatvilága miért nem kelhetett volna életre akkor, amikor a vizek és a légkör benépesedtek? *Sőt még többet mondhatunk! Ez a hármas állatvilág lehet egy őséletnek, mely a termőkópessó lett földön megindult, hármas nyilvánulása, illetve hármas kifejlődése és így a hármas élet nem kettős, illetve hármas, hanem csak egy teremtési mozzanat! (Gen. I. 20 20.) Az így specialiter, a nagy világalakulás után kifejlő- dött földet Isten az embernek adta, ki az anyag és szellem összetétele, kinek megjelenése, épen szellemi része miatt egy egészen új, különálló mozzanat. S ez a harmadik. (Gen. I. 26-30.) Eddig tart a világegyetem általános kialakulása után a földnek, mint a világegyetem kis részének specialis fejlő- déséről isteni kinyilatkoztatás után írt codexnek tárgyalása. Ami ezután következik, az I. 81—II. 4-ig, az egy nagyon kedves, kerekded befejezés, hogy t. i. mindaz, amit elmon- dott, szép volt, tökéletes volt, Isten hatalmának és bölcses- ségének remeke, melyben maga az Isten is kedvét lelte. * Összegezem vizsgálódásaimat. A Szentírás első lapja (Gen. I. 1—II. 4.) a világmin- denség keletkezéséről isteni kinyilatkoztatás után készült vázlat. Két főmozzanat van benne: I. A világegyetemnek összességében és minden részeinek a »tohu vabohu« »esse coeli et esse terrae« ősanyagnak 28
