Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Dr. Baranyay József: A teremtés hat napjáról

A TEREMTÉS HAT NAPJÁRÓL.

lőttem van a Szentírás első lapja, a Vulgata szerint a Genesis I. 1 és II. 4.

Ez a legnagyobb eseményről: a világ terem- téséről, isteni kinyilatkoztatás után készült vázlat.

A tudós világ annyiféle módon magyarázta. És még hányféle módon fogja magyarázni! ?

Szerzője ennek a szentírási résznek feltétlenül Mózes. Érintetlenül áll előttünk. Soha senki ezen változtatni nem mert. Még csak számottevő »lectiones variantes«-t sem találunk erre vonatkozólag. Jelentékeny szerepe volt itt az isteni gondviselésnek, hogy megóvta a szöveget minden nagyobb romlástól, mert ebben födi le a leplet Isten arról a hatalmas problémáról, amely az emberiséget mindig fog- lalkoztatta. Hogy ne találgasson, ne bolyongjon az emberi- ség, kinyilatkoztatta az Isten, hogy 0 teremtette a nagy min- denséget. Es még ezenfelül mérhetetlen bölcsessége bepillan- tást engedett az általa teremtett világmindenség részeinek logikus és chronologikus egymásutánjába is.

Az első rész első versétől a második rész negyedik verséig egy tökéletes egész. Egy hatalmas kitétellel »in medias res« vezet minket és végezetül kerekdeden szövi meg befejezését.

Hatalmasan hangzik: »In principio creavit Deus coelum et terram . . . kezdetben teremté Isten a mennyet és földet.« (Gen. I. 1.)