Hittudományi Folyóirat 14. (1903)

Babik József: Ligvándi Fr. Zosimus, a hittudomány magyar nyelvének első úttörője

184

A HITTÜDOMÁSY MAGYAR NYELVE.

Papi Rendtől, apostata a fide: Hittől-szakadt, elállott, pár- tolt, hitelíagyott, a religione: Szerzetből kiugrott, csuklyá- bnl kibújt, Szerzettől elszökött, ab Ordine: papságát farba rúgta; — hithagyó, Likvándinál: pribék, szökenc! szökött barát: apostasia: hithagyás (ut aotio), hithagyottság (ut rés). Likvándi szerint: pribékség; apostatare: hithagyni, pribékezni.

Appetitus rationalis: észbóli vágyóság; — észbólivágyás, naturalis seu sensitivus: természeti avagy érzékenységi vágyás, concupiscibilis et irascibilis: kivánó és haraguvó vágyódás; — értelmi vágy, irrationalis seu animalis: állati, sensualis: érzéki vágy.

Approbatus (confessarius): helyesített; — 0; — fel- hatósított, felhatalmazott (curio) lelkész.

Appropriatio: tulajdonítás; — Per appropriationem: tulaj doni tásk épen mondatik az Atya Istenről, hogy teremtett; holott valóhana teremtés köz mind a Három Isteni személy- lyel; — 0; —- sajátozás, tulajdonzás; a theologiában mtítulaj- donzás, műtulajdonítás; így az Atyának a teremtés, a Fiúnak a megváltás, a Szentlóleknek a megszentelés.

Appretiative: becsülőképen ; — 0; — 0.

Artolatria: kenyérimádás. Ezzel orcáznak méltatlanul minket a kálvinisták; holott mi az Úrvacsorában valósággal az Úr Krisztust imádjuk; — kenyérimádás (ut actio), kenyérimádat (ut rés) így szeretik elnevezgetni az őshitűeket az újhitűek.

Asceta: lelkimester; — lelki dolgok Mestere, Lelki- Tanító; — erényző, erénykedő, erényszerző, erónyszerkedő, erkölcsgyakorló, szerzetes.

Assertoria et absoluta: állatók és általlyába-valók; — 0; - 0.

Atheista: Istentagadó; — atheismus: Istentagadóság, vallástalanság, semmihitüség; — theoreticus: istentagadó, practicus: vallástalan, semmihitű.

Attritio formidolosa, servilis: félelmes töredelmessóg, szolgai szánás-bánás; — csupán félő, félelmeskedő, attritio, imperfecta contritio.: nem tökéletes szánat-bánat, inchoato