Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi
80 JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI. den kétséget róla, amidőn a keresztút VI. állomásának tör- ténetét egészen részletesen elmondja; ez a kútfő 1301-ből való és ó-francia nyelven van írva. E szerint követek mén- nek Jeruzsálembe, hogy magukkal vigyék Jézust Rómába, hogy gyógyítsa meg Vespasianust, Róma császárját, aki bélpoklosságban senyved. Minthogy Jézus már meghalt, a követek valami tárgyat kérnek, melyet Jézus érintett vagy ennek a prófétának tulajdonát képezte. Mire egy asszonyra akadnak az »iskola-utcában,« Vereine nevűre, kinek birtoká- bán vala Krisztus képe. Kém tudják, hol találta. A követek fölkeresik. Kezdetben tagad, később beleegyezik, hogy meg- mutatja a képet és elmondja eredetét. Elment egyszer a piacra, hogy ott eladjon egy általa készített kendőt (suda- riumot), midőn találkozott azokkal, kik a megkötözött pró- fétát vezették. Jézus kérte őt, törölje le izzadságtól gyön- győző arcát, mire ő a kendővel letörölte az Urat és haza ment, miközben a zsidók Jézust ütlegelve elvezették. Mikor hazajött, a kendőn megtalálta Krisztus arcának lenyomatát. Ez elbeszélése után a követek magokkal vitték őt s ken- dőjét Rómába, mely utóbbival Vespasianust érintették s ő meggyógyult. »így vitték — mondja a kézirat — Veroni- kát Rómába.« 1 Ugyanazon Petit Saint-G־raal egy másik kézirata a XIII. század második feléből hasonló módon, ámbár más szavakkal mondja el e részleteket. Egy harmadik kézirat, mely a mansi könyvtárban őriztetik s valamennyi közt a legrégibb, mert 1250—1260-ból származtatják, ugyancsak azon módon beszéli el a VI. stáció történetét. És ebből méltán következtetnek a régiségtudósok arra, hogy a Petit Saint-Graal első szövegének sokkal korábban kellett meg- állapítva lennie, vagyis, hogy az első, eredeti szöveg, mely után a többi készült, a XII. század végén vagy a XlII-nak elején íratott. És csakugyan szerzője, Robert de Borron, a XII. század második felében élt. Igaz ugyan, hogy a Petit 1 Hucher: »Le Saint-Graal.« 1877. — Cangé-Beauvard, Salva- lédé behatóan foglalkoznak e középkori népies regénynyel, mely részben legendás könyv.
