Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi

JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI.

81

Saint-Grraal egyes kéziratai az asszonyt, kinek birtokában vala a csodás kendő, Marie la Venissienne, Marie l’Egyp- tienne névvel illetik, de a legrégibb kéziratok egybehang- zón Verrone, Veroine, Verone néven nevezik.

Pearson ez ellenében azt az állítást kockáztatja, hogy francia zarándokok, kik Rómában jártak, eszeltek volna ki ezt a legendát az első hagyományok nyomán, de erre nézve bizonyítékot fölhozni nem képes; ellenben tény az, hogy a Veronika kendőjét első ízben csak 1300-ban állították ki köz- tisztelet tárgyául Rómában, amikor nagy sokasága a zárán- dokoknak járt az örök városban. Ez évszám és a fönnebbiek összevetéséből azonban kiderül ama föltevés fonáksága.

Ennélfogva a hagyomány, mely a fájdalmas kereszt- útját járó Üdvözítőről és Veronika kendőjéről szól, nem lehet a többi fönnemlített hagyományok átalakítása, hanem külön önálló hagyomány, mely a többivel párhuzamosan élt a keresztények szivében s emlékezetében. Es így foglalt helyet a XV. század folyamán a keresztúti ábrázolatok közt mint VI. stáció. Végül Jeruzsálemben ma is mutogat- ják a szent asszony házát, közel Pilátus törvényházához, hol a Via Crucis emez eseménye előfordult.1

E mellett tanúskodnak a középkor legelső^éveiről ránk maradt francia, angol és német szövegű bibliai színi elő- adások is, a számos Mysteres de Passion és sok Passionspiel. Ezek egyik kiválóbbika a rheimsi, mely számos kéziratban maradt az utókorra.

A római Santo Volto nevű képen az Üdvözítő fején nincs töviskorona; arcán láthatók a mocsok nyomai, mely- lyel a zsidók és katonák meghajigálták; egyik orcája be van zúzva; orra megnyúlt és ellapult; szája félig nyitva van, ajkai dagadtak és szakála némely helyen ki van tépve, másutt meg a rákent szennytől csomós. A kép ma is hatal- más benyomást kelt.

E kép iránt való tiszteletnek Rómában igen réginek kell lenni, mert egy kézirat 1143-ból, melynek címe Bene1 Keppler : Die XIV. Stationen des heil. Kreuzwegs. Freibnrg in Breisgau, 1891.

Hittudományi Folyóirat. 1902.

6