Hittudományi Folyóirat 13. (1902)

Hodács Ágost: Mi az »infallibilitas« szónak helyes magyar fordítása?

788

A HITTUDOMÁNY MAGYAR NYELVE.

Alulírott föladatává tűzte ki egyes hittudományi mű- szavaink megbírálását. Jelen alkalommal ugyan csak az »infallibilitas« szó helyes magyar fordításával foglalkozunk; más alkalommal azonban esetleg más műszót is bonckés alá veszünk.

Ebbe a rovatba bár nem tartozik a fölvetett kérdésnek szorosabb hittani .szempontból való tárgyalása, mégis dől- gozatunk teljessége kedvéért előrebocsátjuk az »infallibi- litas« fogalmának meghatározását s annak rövid magyará- zatát. Ezek előrebocsátása után tárgyaljuk kérdésünket nyel- veszeti szempontból.

Az »infallibilitas«-ról szóló hitcikkelyt a vatikáni zsi- nat (sess. IV. c. 4.) hirdette ki, tanítván, hogy »Eomanum Pontificem, cum ex Cathedra loquitur, id est, cum omnium Christianorum Pastoris et Doctoris munere fungens, pro suprema sua Apostolica auctoritate doctrinam de fide vel moribus ob universa Ecclesia tenendam definit, per assi- stentiam divinam, ipsi in beato Petro promissam, ea infalli- bilitate pollere, qua divinus Redemptor Ecclesiam suam in definienda doctrina de fide vel moribus instructam esse voluit; ideoque eiusmodi definitiones ex sese, non autem ex consensu Ecclesiae irreformabiles esse.«

A hitcikkely magyarázataképen ide iktatjuk a Pallas- lexikonból Székely István dr. «Csalatkozhatatlanság (infal־ libilitas)« című cikkelyét: »Csalatkozhatatlanság (infallibi- litas), a katholikus egyház tévedhetetlensége a Krisztustól és az apostoloktól kapott tanok őrizetében, magyarázatában és előadásában. Ezt a kiváltságot a katolikus egyház a Szent- lélek befolyásából származtatja s Krisztus ígéreteire és a dolog szükséges voltára alapítja. A csalatkozhatatlanság kiterjed az explicite vagy implicite kinyilatkoztatott hit- beli és erkölcsi igazságokra vagy velük összefüggő tudó- mányos nézetekre, a krisztusi intézmények megőrzésére, a Szentírás magyarázatára, theologiai vélemények megbírálá- sára, a hitviták eldöntésére, a dogmáknak alapúi szolgáló tényekre s a szenttéavatásra. Nem terjed azonban ki a val- lástól független tudományos kérdésekre és világi dolgokra;