Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
Dr. Kováts Sándor: A csanádi papnevelő-intézet reformált tanterve
HITTUDOMÁNYI MOZGALMAK, VEGYESEK. 765 párisi S. Sulpiceben és a marséi] lei nagy szemináriumban is tanítanak szertartástant, hitszónoklattant, de nem külön tárgyként a lelkipásztorkodástant; a freiburgi katholikus egyetemen is van liturgika heti 4 órában és lelkipásztori casuistika heti 2 órában, homiletika 2 elméleti és 2 gyakor- lati órában, azonfelül hitszónoklat története heti 1 órában, az innsbrucki egyetemen sem külön tárgy a lelkipásztorko- dástan, de külön tárgy a liturgika, és nagy súlyt fektetnek a hitelemzésre és hitszónoklattanra, 2 elméleti és 2 homilet. seminar. és még egy ötödik óra a gyakorlatokra; a szerajevói papnevelő-intézetben a jezsuiták így osztották be e tár- gyakat: Rhetorika heti 1 óra 4 éven át, liturgika heti 2 óra, pastoral-hodegetika 2 óra egy-egy féléven át, paeda- gogia heti 2 óra, katechetika heti 2 óra egy-egy féléven át, egyházművészet heti 1 óra egy éven át. Ezek alapján írja Mihályi!:1 »A lelkipásztorkodástan számos gyakorlati részlet összetételéből áll, melyeket másutt külön választva, külön tárgyak gyanánt adnak elő. Részem- ről leghelyesebbnek találom e tárgy kezelésénél is a régiek gyakorlata alapján az olasz és francia papnevelőkben dívó szokást, ahol a szentségekről szóló részt az erkölcs- tanban adják elő, a hitelemzés, szónoklattan és liturgika pedig külön tárgyakat képeznek. De bármelyik rendszert kövessük, a fődolog e praktikus tárgyak alapos tani- tása. A hitelemzés, hitszónoklat, szentségek kiszolgáltatása gyakorlati dolgok, ilyen tantárgyaknál pedig nem elég az elmélet, hanem kapcsolatba kell hozni az elmélettel a gyakorlati alkalmazást, hogy így a kellő gyakorlati ügyes- séget is elsajátítsák, mert enólkül rendesen a legbehatóbb elméleti ismereteknek sincs sok hasznuk. És azért e tár- gyaknál az elméleti előadásoknak folytonosan gyakorlati órákkal kell váltakozniok.« A Csanádi papnevelőben 1867-ben Radlinszky könyvét használták, a 70—80-as években Müller III. kötetét és Reindl Román könyvét, 1888-ban hozta be dr. Yárady Á. 1 Id. mű II. 188. Hittudományi Folyóirat. 1902. 50
