Hittudományi Folyóirat 13. (1902)
-k. -c.: Jézus Krisztus kínszenvedésének ereklyéi
70 JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSÉNEK EREKLYÉI. Rőtszakállú Frigyes császár is megemlékezik ez erek- lyéről Hillin érsekhez intézett levelében. Némelyek ugyan kétségbe vonják e levél hitelességét, de az kétségtelen, hogy akár hiteles, akár nem, mégis a XII. századból való és így eme kor hitéről bizonyságot tesz. Frigyes ugyanis írja benne: »A te hírneves székvárosod, Trier városa, mely valamennyi között híres arról, hogy birtokában van a mi Urunk varratlan köntösének.« Más okiratok is szólnak róla, de ezek hitelét némelyek hajlandók kétségbe vonni. Ilyen I. Szilveszter pápa diplomája, melylyel Agricius trieri püspöknek adományozza a német egyházak fölötti primátust. Ebben szó van a sz. köntösről is. De némelyek azt vélik, hogy itt interpolatio forog fönn, vagyis, hogy ez okiratba utólag írták bele ezt a részt.1 A »Lied vom grauen Rocke« (ének a szürke köntösről), az úgynevezett Orendel-ének, hosszan ünnepli a sz. köntöst. Orendel, a »legelső hős«, Eigels trieri király fia, aki Szent- földre utaztában hajótörést szenved és egy halásznál talál menedékre, hol Breide hölgyet, az asszonyok legszebbikét és a Megváltó köntösét kapja; ez utóbbihoz a sz. Szűz egy kis bárány gyapjúból készítette a fonalat és sz. Ilona találta az Olajfák hegyen. Ez ének kora ismeretlen, de a XIII. szá- zadnál korábbi időből való. Mindenesetre azonban tanú- bizonyságot tesz ama kor régi hagyományáról.1 2 A trieri káptalan könyvtárában megvan a kézirata Eusebius krónikájának, melynek szegélyén egy idegen, de szintén igen régi följegyzós olvasható: »Ilona, aki Galliából, Trierből származott, e város püspökévé tette Agriciust, antiochiai pátriárkát, akivel ide küldte a Megváltó köntösét és az egyik szöget«.3 Egy elefántcsontból készült faragvány is tanúságot tesz a trieri tunikáról. Ez az ottani székesegyház kincstá1 L. Kraus, Beissel, Boschius fönn idézett munkáit. 2 Fönnebb említett írók és Laven : »Die kirch. Tradition« bőven fejtegetik ennek jelentőségét. 3 Ugyanott.
